A Tanács 2913/92/EGK rendelete

A Tanács 2913/92/EGK rendelete

(1992. október 12.)

a Közösségi Vámkódex létrehozásáról

1979. évi 13. törvényerejű rendelet

1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a nemzetközi magánjogról [1]

(Hatályos állapot: 2012.07.06. – 2012. 12. 31.)

I. fejezet

Általános szabályok

A törvényerejű rendelet célja és hatály

1. § E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy

-melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható,

-milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

2. § Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

( 2009. szeptember 16.)

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

2001. évi C. törvény

2001. évi C. törvény
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 – 2012. 05. 30.)

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A törvény hatálya

1. § (1) [2]E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti információs szolgálatra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.

A Tanács 1/2003/EK rendelete

A Tanács 1/2003/EK rendelete

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

1999. évi XL. törvény

1999. évi XL. törvény

a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.05.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája címet viselő, Strasbourgban, 1992. november 5-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Köztársaság megerősítési okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1995. április 26-án megtörtént).

2002. évi VI. törvény

2002. évi VI. törvény

(Hatályos állapot: 2002.05.01 -)

az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről [1]

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel hirdeti ki. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 2002. január 9-én megtörtént)

1999. évi XXXIV. törvény

1999. évi XXXIV. törvény

az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.03.31 -)

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményét e törvénnyel kihirdeti.

(A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1995. szeptember 25-én megtörtént.)

1995. évi III. törvény

1995. évi III. törvény

a Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt,
a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről

(Hatályos állapot: 2007.01.01 -)

(A Magyar Köztársaság megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. november 4-én megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

1999. évi C. törvény

1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Torinóban, 1961. október 18-án kelt Európai Szociális Kartát és Függelékét (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1999. július 8-án megtörtént.)
2. § A Karta eredeti angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: [2]
1. § [3]Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.

2004. évi LVII. törvény

2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés Magyarország Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja. [2]

Az Európai Únió Tanácsának 94/80/EK irányelve

A Tanács 94/80/EK irányelve

(1994. december 19.)

az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

(2011. április 25.) [1]

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény

(A jogszabály 2012. 01. 01-jén hatályát vesztette)

a Magyar Köztársaság Alkotmánya [1]

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: