BH 2001.11.536

BH 2001.11.536 I. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként tett kötelező előírás az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a közhatalmi jogosultság gyakorlásának körébe tartozó intézkedés; amely csak akkor keletkeztet az érintettek között polgári jogviszonyt, ha a rendelkezés jogellenes, és ezzel okozati összefüggésben a felperes károsodott [1987. évi XI. tv. 51/A. §, 1991. évi LX. tv. 3. §, 5. § (1) bek., 6. §, 8. §, 10. § (1) és (2) bek., 71. §, 8/1992. (PK. 24.) MNB rend., 1/1994. (PK. 4.) MNB rend.].

II. Az MNB-rendelkezés mint normatív jellegű szabályozás jogellenességének, alkotmányellenességének utólagos vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik [1989. évi XXXII. tv. 1. § b) pont].

III. A bíró az Alkotmánybíróság eljárását csak akkor kezdeményezheti, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) bek., 1/1994. (PK. 4.) MNB-rend.].

BH 2008.5.135

BH 2008.5.135 A folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell az EU Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítéletét [2003. évi CX. tv. 8. §].

A felperes 2005. december 12-én 1 db BMW típusú 1999. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kérelmezte. A Fővámhivatal figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre 2005. december 14-én kelt határozatával 472 500 Ft regisztrációs adót szabott ki felperes terhére.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes az általa megfizetett regisztrációs adó kamatokkal növelt összegének visszafizetését és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú hatóság az adóterhet nem szabhatta volna ki, miután az sértette az Európai Unió alapszerződéseit, melynek 2004. május 1-je óta Magyarország is része.

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan (VII. Alkotmánybíróságok és alkotmánybíráskodás az Európai Unióban)

● Vajnai Attila elleni büntetőeljárás (C-328/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa (C-176/03. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan (VI. Hatáskörök, a hatáskörök megosztása és hatásköri bíráskodás)

Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (C-376/98. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Republik Österreich kontra Martin Huber (C-336/00. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

BH 2004.7.299

BH 2004.7.299 Az Európai Parlament tagjait jelölő listán szereplő személyeket a törvény nem kötelezi arra, hogy megválasztásuk esetén a képviselői tisztséget betöltsék [2003. évi CXIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 27/2004. (IV. 29.) számú határozatával nyilvántartásba vette az M. Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására állított listáját.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy az M. Párt az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választási listáját 2004. április 26-án bejelentette, egyidejűleg átadta ajánlószelvényeit is, amelynek ellenőrzését elvégezték.

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan (V. Demokratikus legitimáció és a nemzeti parlamentek helyzete)

● Spanyol Királyság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (C-145/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

BH 2010.5.135

BH 2010.5.135 Az ügyvédi kamara köteles szárazbélyegzőt kiadni az európai közösségi jogászok számára is [1989. évi XI. tv. 89. §, Ütv. 89/K. §].

A Budapesti Ügyvédi Kamara (továbbiakban: Kamara) határozatával felperest a német ügyvédi kamara tagját, 2004. szeptember 20-ai hatállyal az európai közösségi jogászok névjegyzékébe felvette. Ugyanakkor a kamarai tagfelvételi eljárás során szokásos gyakorlattól eltérve, felperes részére szárazbélyegzőt nem adott ki.

Felperes 2005. június 17. napján kelt levelében kérte a Kamarát, hogy vagy adják ki a szárazbélyegzőt részére, vagy hozzanak fellebbezéssel támadható elutasító határozatot. A Kamara Elnöksége 2005. június 27. napján kelt határozatával a szárazbélyegző kiadása iránti kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy minden olyan tevékenységet folytathat a felperes, melyet az ügyvédekről szóló 1989. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-a az ügyvédek számára lehetővé tesz, így okiratokat ellenjegyezhet és gumibélyegzőt is használhat minden olyan ügyben, ahol nincs kötelező jogi képviselet. Az ingatlan nyilvántartással kapcsolatos ellenjegyzéshez azonban szükséges a szárazpecsét, de azt kizárólag “ügyvéd” használhatja (a szárazbélyegzőn az ügyvédi anyakönyvi számot kell szerepeltetni).

BH 2011.4.120

BH 2011.4.120 A hulladék fogalmának értelmezése a vonatkozó uniós irányelvek tükrében [2000. évi XLIII. tv. 13. §, 14. §, 15. §]

A felperes általános jogutódja 2008. június 1. napjától a T. Kft.-nek (a továbbiakban: felperes jogelődje), amely társaság bazaltgyapot gyártással foglalkozott 2008. I. negyedévéig.

A felperes jogelődje 2006. január 10. napján együttműködési szerződést kötött a “Vulkánkomplex” termék gyártási és forgalmazási jogával, valamint a szükséges műszaki és kereskedelmi feltételekkel rendelkező E. Bt.-vel (a továbbiakban: Bt.) határozatlan időtartamra, évi kb. 5000 m3 bazaltfilc alapanyag átruházása tárgyában, meghatározva a felek kötelezettségeit, elszámolásuk módját. A “Vulkánkomplex” komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyében gyártóként feltüntetésre került többek között a felperesi jogelőd társaság, a Bt. és az engedély tulajdonosaként a B. Kft.

BH 2006.11.374

BH 2006.11.374 Az Európai Bíróság gyakorlata szerint az állami, illetve állami feladatot ellátó szervvel szemben hivatkozni lehet a közösségi irányelv elégségesen pontos és feltétlen rendelkezésére – További feltétel, hogy a bíróságot előzetes döntés kezdeményezésének kötelezettsége nem terheli, a vitatott rendelkezés egyértelmű, és annak alkalmazása a gyakorlatban kialakult [Alkotmány 2. § (1) bekezdés].

A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-ai 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, és főleg arra hivatkozott, hogy a 93/104/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit a magyar jog nem vette át, a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek pedig eleget tett.

BH 2008.11.309

BH 2008.11.309 Az önkormányzati tűzoltóságnál az a szolgálatteljesítési idő, amely 2004. május 1-jétől 2006. december 31-éig terjedő hétnapos időtartamokban a 48 órát meghaladja, túlszolgálatnak minősül [1996. évi XLIII. tv. 84. §, 93/104/EK irányelv, 2003/88/EK irányelv].

A felperesek hivatásos önkormányzati tűzoltóként állnak az alperesnél szolgálati viszonyban, a 24/48 órás váltásos munkarendben foglalkoztatott állományban.

2003. január 1-jétől a felperesek szolgálati időkeretét az alperes az 1/2003. számú intézkedésében a Hszt. 84. §-ára hivatkozással évi 117 szolgálati napban (2808 óra) állapította meg azzal, hogy az intézkedés visszavonásig érvényes. 2006. I. félévére az alperes az 1/2006., illetve 2/2006. számú parancsnoki intézkedéssel a szolgálatteljesítési időkeretet 1344,57 órában, 2006. II. félévre pedig a 3/2006. számú intézkedésével 1366,86 órában állapította meg. Az alperes az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot túlszolgálatnak tekintette.

BH 2007.3.105

BH 2007.3.105 Az élelmiszer-terméken fel kell tüntetni a gyártó vagy forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét is. A forgalmazó címeként a szűkebb értelmű postafiók megjelölése nem elegendő [2003. évi LXXXII. tv. 10. §].

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2005. február 2-án ellenőrzést tartott a felperesi társaság B., E. F. u. 2. szám alatt lévő élelmiszer jellegű áruházában.

Megállapította, hogy az üzletben forgalmazott egyes termékek címkézése nem megfelelő, mivel azokon nem volt a forgalmazó címe feltüntetve, ezt a postafiók száma nem helyettesíti. Míg más termékeknél azt állapította meg az ellenőrző hatóság, hogy azokon nincs feltüntetve a gyártó vagy forgalmazó neve és címe. A felperesi társaság ezzel megsértette az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 10. § (1) bekezdésének és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának és 17. § (2) bekezdésének az előírásait, ezért határozatával az Étv. 14. §-ának (1) és (3) bekezdései alkalmazásával 800 000 forint minőségvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben.

EH 2008.1819

EH 2008.1819 A kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel, kölcsön kamatának a jegybanki alapkamathoz viszonyított különbözete a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. Az adóalapot nem képező állami támogatás miatt 2004. május 1-je után nincs helye az általános forgalmi adó arányosítással történő megállapításának [1995. évi CXVII. tv. 72. § (1) bek.; 1992. évi LXXIV. tv. 38. § (3) bek.; 77/388. EGK számú Hatodik Irányelv 17. cikk (2) bek. a) pontja, (5) bek., 19. cikk].

Az adóhatóság a felperesnél 2001-2004 évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság a felperes terhére összesen 18 038 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 17 101 000 Ft-ot adóhiánynak minősített, javára 6 202 000 Ft adókülönbözetet írt elő, kötelezte 3 000 000 Ft adóbírság, 4 664 000 Ft késedelmi pótlék és 550 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére.

EH 2009.2001

EH 2009.2001 Az adólevonási jog korlátozása ellentétes a közösségi joggal [EU Hatodik Irányelv, 1992. évi LXXIV. tv. 36. §].

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2006. I. negyedévére vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 33 791 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely után 16 896 000 Ft adóbírságot és 1 789 000 Ft késedelmi pótlékot írt elő. A határozat indokolása szerint a Finnországban honos felperes adóalanyként 2006. január 27-én jelentkezett be, így az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 36. § (1)-(3) bekezdéseire figyelemmel a 2006. január 4. és január 25-i teljesítési határidőt tartalmazó számlák áfa-tartalmát jogtalanul helyezte levonásba.

A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy nem helytálló a felperesnek a közös európai hozzáadottértékadó-rendszert megalapozó 77/388/EGK Irányelv (továbbiakban Hatodik Irányelv) 17. cikk (2) bekezdés a) pontjára, és az Áfa. tv. 36. § (3) bekezdésének közösségi joggal ellentétes voltára való hivatkozása.

EH 2008.1800

EH 2008.1800 1. A munkaidő szervezésének egyes szempontjairól szóló közösségi normákkal nem ellentétes az ügyelet idejére a készenlét és a tényleges munkavégzés díjazását magában foglaló átalánydíjazás fizetése [Mt. 148. § (2) bekezdés; 93/104/EK irányelv; 2003/88/EK irányelv].

2. A maximális heti 48 órás munkaidőt meghaladóan elrendelt ügyelet idejére az orvosok számára az önként vállalt többletmunka esetére előírt magasabb ügyeleti díjazás jár [2003. évi LXXXIV. tv. 14. §].

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét, amely arra irányult, hogy 2004. május 1-jétől kezdődően 2006. december 31-éig az alperes fizesse meg a rendes munkaidejüket meghaladóan ellátott ügyelet idejére a túlóra díjazás és az ügyeleti díj közötti különbözetet. Igényüket a 93/104/EK irányelvre, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 14. §-a és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezéseire alapították.

EH 2006.1442

EH 2006.1442 I. A bíróság előtt közvetlenül hivatkozni lehet az állami, illetve állami feladatot ellátó szervvel szemben a közösségi irányelv elégségesen pontos és feltétlen rendelkezésére.

II. A munkáltató létesítményében való jelenléttel járó ügyeleti időt teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni a munkaidő szervezése szempontjából [93/104/EK irányelv 2. cikk (1)-(2) bek.; 2003/88/EK irányelv 2. cikk (1)-(2) bek.].

A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-ai 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.