1999. évi C. törvény

1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Torinóban, 1961. október 18-án kelt Európai Szociális Kartát és Függelékét (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1999. július 8-án megtörtént.)
2. § A Karta eredeti angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYÁRÓL

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYÁRÓL

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Alkotmány III-381. cikkében előírtaknak megfelelően megállapítsák az Európai Unió Bírósága alapokmányát,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez (EAK-Szerződés) csatolnak:

1. cikk

Az Európai Unió Bírósága az Alkotmány, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés és ezen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően alakul meg és működik.

BH 1997.5.233

BH 1997.5.233 A fűtési díjak megállapításáról szóló önkormányzati normatív rendelet felülvizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe [1989. évi XXXII. tv. 1. § b) pont, 1990 évi LXV. tv. 1. § (3) bek.]

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy személyiségi jogait az I. rendű alperes megsértette azáltal, hogy a fűtési díj állítólagos hátralékát tartalmazó levelét lakóközösségében közszemlére tette. Emellett megtámadta a városi önkormányzat képviselő-testülete II. rendű alperesnek a fűtési díj megállapításáról szóló önkormányzati rendeletét is.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a II. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasító végzését. Rámutatott, hogy az más hatóság, jelen esetben az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

BH 2001.1.16

BH 2001.1.16 I. Az önkormányzatnak kell szabályoznia a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezési kötelezettségének feltételeit [1993. évi LXXVIII. tv (Ltv.) 36. § (2) bek., 1992. évi LXVI. tv 26. § (4) bek., 1989. évi XXXII. tv 1. § b) pont, 1987. évi XI. tv 1. § (1) bek. f) pont].

II. A bérbeadó elhelyezési kötelezettségének megállapítása iránti igény a kiürítés iránti kérelemmel szemben ellenkérelemként is érvényesíthető (Pp. 123. §).

A felperes 1986-tól élettársi kapcsolatban élt F. Gy.-vel, a perbeli önkormányzati lakás bérlőjével, aki 1994. augusztus 3-án halt meg. A felperes 1986 őszétől életvitelszerűen lakott a perbeli lakásban, és 1988. szeptember 23-án ideiglenesen be is jelentkezett. 1994 júniusában tanácsért fordult az alperesi önkormányzat ügyfélszolgálati irodájához, és ennek eredményeként ideiglenes lakcímbejelentését megújította. A felperes élettársának halála után az alperes az 1994. szeptember 22-én kelt VI-5551/3/94. számú határozatában megtagadta a perbeli lakás bérbeadását a felperes részére, és megállapította, hogy a lakásban lakó olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezési igény nélkül köteles a lakás elhagyására. A határozat utalt a 44/1993. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra és megállapította, hogy a rendeletben előírt egyik feltétel nem valósult meg, mert a felperes a lakásba állandó jelleggel nem jelentkezett be.

BH 2001.11.536

BH 2001.11.536 I. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként tett kötelező előírás az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a közhatalmi jogosultság gyakorlásának körébe tartozó intézkedés; amely csak akkor keletkeztet az érintettek között polgári jogviszonyt, ha a rendelkezés jogellenes, és ezzel okozati összefüggésben a felperes károsodott [1987. évi XI. tv. 51/A. §, 1991. évi LX. tv. 3. §, 5. § (1) bek., 6. §, 8. §, 10. § (1) és (2) bek., 71. §, 8/1992. (PK. 24.) MNB rend., 1/1994. (PK. 4.) MNB rend.].

II. Az MNB-rendelkezés mint normatív jellegű szabályozás jogellenességének, alkotmányellenességének utólagos vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik [1989. évi XXXII. tv. 1. § b) pont].

III. A bíró az Alkotmánybíróság eljárását csak akkor kezdeményezheti, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) bek., 1/1994. (PK. 4.) MNB-rend.].

BH 2008.5.135

BH 2008.5.135 A folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell az EU Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítéletét [2003. évi CX. tv. 8. §].

A felperes 2005. december 12-én 1 db BMW típusú 1999. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kérelmezte. A Fővámhivatal figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre 2005. december 14-én kelt határozatával 472 500 Ft regisztrációs adót szabott ki felperes terhére.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes az általa megfizetett regisztrációs adó kamatokkal növelt összegének visszafizetését és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú hatóság az adóterhet nem szabhatta volna ki, miután az sértette az Európai Unió alapszerződéseit, melynek 2004. május 1-je óta Magyarország is része.

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan (VII. Alkotmánybíróságok és alkotmánybíráskodás az Európai Unióban)

● Vajnai Attila elleni büntetőeljárás (C-328/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa (C-176/03. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan (VI. Hatáskörök, a hatáskörök megosztása és hatásköri bíráskodás)

Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (C-376/98. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Republik Österreich kontra Martin Huber (C-336/00. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: [2]
1. § [3]Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.

2004. évi LVII. törvény

2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés Magyarország Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja. [2]

Az Európai Únió Tanácsának 94/80/EK irányelve

A Tanács 94/80/EK irányelve

(1994. december 19.)

az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

BH 2004.7.299

BH 2004.7.299 Az Európai Parlament tagjait jelölő listán szereplő személyeket a törvény nem kötelezi arra, hogy megválasztásuk esetén a képviselői tisztséget betöltsék [2003. évi CXIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 27/2004. (IV. 29.) számú határozatával nyilvántartásba vette az M. Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására állított listáját.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy az M. Párt az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választási listáját 2004. április 26-án bejelentette, egyidejűleg átadta ajánlószelvényeit is, amelynek ellenőrzését elvégezték.

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan (V. Demokratikus legitimáció és a nemzeti parlamentek helyzete)

● Spanyol Királyság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (C-145/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

13/2004. (IV. 20.) AB határozat

13/2004. (IV. 20.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, illetőleg a törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

BH 2010.5.135

BH 2010.5.135 Az ügyvédi kamara köteles szárazbélyegzőt kiadni az európai közösségi jogászok számára is [1989. évi XI. tv. 89. §, Ütv. 89/K. §].

A Budapesti Ügyvédi Kamara (továbbiakban: Kamara) határozatával felperest a német ügyvédi kamara tagját, 2004. szeptember 20-ai hatállyal az európai közösségi jogászok névjegyzékébe felvette. Ugyanakkor a kamarai tagfelvételi eljárás során szokásos gyakorlattól eltérve, felperes részére szárazbélyegzőt nem adott ki.

Felperes 2005. június 17. napján kelt levelében kérte a Kamarát, hogy vagy adják ki a szárazbélyegzőt részére, vagy hozzanak fellebbezéssel támadható elutasító határozatot. A Kamara Elnöksége 2005. június 27. napján kelt határozatával a szárazbélyegző kiadása iránti kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy minden olyan tevékenységet folytathat a felperes, melyet az ügyvédekről szóló 1989. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-a az ügyvédek számára lehetővé tesz, így okiratokat ellenjegyezhet és gumibélyegzőt is használhat minden olyan ügyben, ahol nincs kötelező jogi képviselet. Az ingatlan nyilvántartással kapcsolatos ellenjegyzéshez azonban szükséges a szárazpecsét, de azt kizárólag “ügyvéd” használhatja (a szárazbélyegzőn az ügyvédi anyakönyvi számot kell szerepeltetni).