Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

( 2009. szeptember 16.)

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

2001. évi C. törvény

2001. évi C. törvény
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 – 2012. 05. 30.)

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A törvény hatálya

1. § (1) [2]E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti információs szolgálatra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.

Európai Bírósági ügyek az X. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az X. fejezethez kapcsolódóan (X. Nemzetközi kolliziós közjog)

● Deutsche Milchkontor GmbH és társai kontra Németországi Szövetségi Köztársaság (205-215/82. sz. egyesített ügyek)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

BH 1997.10.489

BH 1997.10.489

Az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választottbírósági eljárásra is irányadó. A választottbírósági ítélet “közrendbe ütközésének” elbírálási szempontjai [1949. évi XX. tv. 45. § (2) bek., 57. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. 11-13. §-ai, 16-18. §-ai, 55. § (2) bek. b), c) és e) pontjai].

BH 2003.3.127

BH 2003.3.127

I. Választottbíróságnak az a döntése, hogy a fél által megjelölt bizonyítási indítványnak helyt ad-e vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének fogalmi körébe. Annak elbírálása, hogy a fél által kért bizonyítás szükséges-e, az érdemi döntés körébe tartozik [1949. évi XX. tv (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv (továbbiakban: Vbtv.) 3. § (1) bek. b) pont, 11. §, 18. § (1) bek., 20. § (1) bek., 27. §, 29. §, 34. § (1) és (4) bek., 35. § (1) bek., Választottbíróság eljárási szabályzata 17. § (2) bek., 19. §, 31. §, 35. § (1) és (4) bek., 39. § (1) bek., 55. § (1) bek. c) és d) pont, 57. §].

II. Választottbírósági eljárásban a felek megállapodásának jelentősége [Vbtv. 55. § (1) bek. e) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1. §, 6. § (1)-(3) bek., 9. §, 17. § (1) bek., 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet].

III. Választottbírósági útra tartozó jogvita [Vbtv. 3. § (1) bek. b) pont, 57. § (2) bek. a) pont].

IV. A választottbírósági ítélet közrendbe ütközése vizsgálatánál irányadó szempontok [Alkotmány 57. § (1) bek., Vbtv. 55. § (2) bek. b) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1. § (4) bek.].

V. Kiemelkedően nagy pertárgyértékű ügyben sem állapítható meg a közfelfogás számára elfogadhatatlanul magas összegű ügyvédi munkadíj. Az ilyen nagy összegű perköltséggel kapcsolatban a közrendbe ütközés megállapítható [Vbtv. 55. § (2) bek. b) pont, 56. § (2) bek.].

Európai Bírósági ügyek az IX. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az IX. fejezethez kapcsolódóan (IX. Európai közigazgatási jog)

Omega Spielhallen- und Automatenaufstellungs-GmbH kontra Oberbürgermeisterin der Bundesstadt Bonn (C-36/02. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Deutsche Milchkontor GmbH és társai kontra Németországi Szövetségi Köztársaság (205-215/82. sz. egyesített ügyek)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Publikáció: Az európai belső piac és az európai demokrácia: a szolgáltatások alapszabadságától a szolgáltatási irányelvig – és vissza?

Prof. Dr. Christian Calliess–Domahidi Ákos: Az európai belső piac és az európai demokrácia: a szolgáltatások alapszabadságától a szolgáltatási irányelvig – és vissza?

Gondolatok a szolgáltatási irányelv dogmatikai problematikáiról, valamint annak hazai átültetéséről

2007. március 25-én ünnepelhettük azon Római Szerződések 50. születésnapját, amely Szerződések központi célja a belső piac kialakításában lelhető fel. A Szerződések által létrehozott gazdasági közösség azonban már a kezdetekben sem pusztán egy öncél megvalósítására törekedett. Mint ahogy azt a Római Szerződés a preambulumában megfogalmazott an ever closer union egyértelműen kifejezte, hogy a gazdasági rendszerek és a jogrendek összefonódásának célja a béke biztosítása. Az itt bemutatandó tanulmány célja kettős: egyrészt a szolgáltatási irányelv1 (a továbbiakban: Irányelv) szabályozási modelljében rejlő dogmatikai sajátosságok bemutatása, másrészt az Irányelv hazai átültetésének egy-egy problémájára2 a figyelem felhívása.

Publikáció: Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölé rendeltségi modellje

Prof. Dr. Eberhard Schmidt-Aßmann: Az európai közigazgatás együttműködési és alá-fölé rendeltségi modellje

I. Az európai közigazgatás, mint információs-, döntési-, ellenőrzési és együttműködési forma

A közösségi jog végrehajtása a legtöbb esetben a tagállamok feladata; a Közösség maga csak kevés saját közigazgatási hatáskörrel és forrással rendelkezik. Emiatt gyakran csak a végrehajtás szervezeti oldalának vizsgálata kerül előtérbe. Ez azonban a végrehajtással kapcsolatos kérdéskörnek csupán az egyik oldalát érinti. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a másik, funkcionális oldal, amelyet nem az elhatárolás, sokkal inkább az együttműködés jellemez. A közösségi jog végrehajtásának koncepcióját tehát a szervezeti elhatárolás és a funkcionális kapcsolódás, a kizárólagos hatáskörök és az együttműködés vizsgálata adja.

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványok tárgyában – dr. Holló András, dr. Kukorelli István és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírák párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bihari Mihály, dr. Erdei Árpád, dr. Holló András és dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését, elutasítja.

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan (VIII. Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény)

International Transport Workers’ Federation és Finnish Seamen’s Union kontra Viking Line ABP és OÜ Viking Line Eesti (C-438/05. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

NV Algemene Transport- en Expeditie Onderneming van Gend & Loos kontra Nederlandse administratie der belastingen (C-26/62. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Publikáció: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Alapjogvédelem és alkotmányozás szükségszerű összekapcsolódása az Európai Unióban

Az alapjogok védelme jelenleg az Európai Unió egyik legfontosabb legitimációs kérdése. Nem véletlen, hogy az Európai Unió jövőjének jogi kereteit megtervezni hivatott, 2002. február 28-tól működő Európai Konvent1 II. számú munkacsoportja éppen az alapjogok jövőbeni szerepéről és helyéről köteles javaslatot készíteni. A Konvent az integráció történetében a második ilyen, konvent-szerűen, tehát reprezentatív és demokratikus elvek szerint összeállított és ilyen elvek szerint működő jogszabály-szövegező testület.

A Tanács 1/2003/EK rendelete

A Tanács 1/2003/EK rendelete

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

1999. évi XL. törvény

1999. évi XL. törvény

a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.05.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája címet viselő, Strasbourgban, 1992. november 5-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Köztársaság megerősítési okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1995. április 26-án megtörtént).

2002. évi VI. törvény

2002. évi VI. törvény

(Hatályos állapot: 2002.05.01 -)

az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről [1]

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel hirdeti ki. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 2002. január 9-én megtörtént)

1999. évi XXXIV. törvény

1999. évi XXXIV. törvény

az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.03.31 -)

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményét e törvénnyel kihirdeti.

(A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1995. szeptember 25-én megtörtént.)