BH 2004.7.299

BH 2004.7.299 Az Európai Parlament tagjait jelölő listán szereplő személyeket a törvény nem kötelezi arra, hogy megválasztásuk esetén a képviselői tisztséget betöltsék [2003. évi CXIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 27/2004. (IV. 29.) számú határozatával nyilvántartásba vette az M. Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására állított listáját.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy az M. Párt az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választási listáját 2004. április 26-án bejelentette, egyidejűleg átadta ajánlószelvényeit is, amelynek ellenőrzését elvégezték.

Az M. Párt által benyújtott érvényes ajánlószelvények mennyisége meghaladja az Európai Parlament tagjai választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: EP vtv.) 5. § (2) bekezdésében előírtat.

Rögzítette, hogy a lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelel, és határozata alapjául az EP vtv. 5. §-át, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 34. § (2) bekezdés b) pontját, 55. § és 56. §-át, 99/L. §-át, 77. § (2) bek.és (3) bekezdését, 78. §-ának (1) bek. és (4) bekezdését, valamint 80. §-ának (4) bekezdését jelölte meg.

Az OVB határozatával szemben a kérelmező kifogást terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a lista nyilvántartásba vételének visszautasítását, másodlagosan az OVB határozatának megsemmisítését kérte.

Álláspontja szerint az OVB felülvizsgálni kért határozata megsértette a Vtv. 56. § (3) bekezdését. Hivatkozott arra, hogy az M. Párt a lista első két helyére olyan személyeket jelölt, akik a kifogáshoz csatolt bizonyítékokkal alátámaszthatóan nem kívánják betölteni a választással elnyerhető képviselői mandátumot.

Kifejtette, hogy a jelöltség fogalmi lényege, rendeltetése az, hogy a listán szereplő személy – megválasztása esetén – az elnyert képviselői mandátumot betöltse, amely a Vtv. 52. § (2) bekezdés b), c) pontjának rendelkezéséből is következik.

Az M. Párt eljárása tehát – amely olyan személyeket állít jelöltként a választási lista élére, akiknek bizonyítható módon nem áll szándékukban az elnyert képviselőség vállalása – ellentétes a jelöltségnek a választási eljárási rendből következő fogalmi lényegével, céljával, rendeltetésével.

Kiemelte, hogy a Vtv. 3. § d) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a választási eljárás jogszerűségének megítélése körében is érvényesül, figyelemmel az OVB 14/2002. (IV. 4.) számú állásfoglalásában foglaltakra.

Álláspontja szerint az M. Párt listaállítása sérti a Vtv. 3. § d) pontjában foglalt rendelkezést, rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül.

A lista első két jelöltje által tett jelölti nyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni, mert a nyilatkozók valóságos akarata bizonyíthatóan ellentétben áll a nyilatkozatban foglaltak lényegi tartalmával, céljával. Nem állhat a nyilatkozó valóságos szándékában az esetleges összeférhetetlenségi ok megszüntetése akkor, ha az elnyert képviselői állást nem akarja betölteni.

A kérelmező kifogásolta, hogy az OVB nem vizsgálta meg a jelölti nyilatkozatok meglétét, hitelességét sem.

A kifogás alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy sem az EP vtv., sem a Vtv. nem kötelezi a listán szereplő jelölteket arra, hogy megválasztásuk esetén a képviselői tisztséget betöltsék, vagy ilyen tartalmú jelölti nyilatkozatot tegyenek.

A Vtv. 52. § (2) bekezdés c) pontja csak azt kívánja meg, hogy a jelölt választott megbízatásával összeférhetetlen tisztségéről megválasztása esetén mondjon le.

Az EP vtv. 5. és 7. §-ából egyértelműen megállapítható, hogy az Európai Parlament tagjainak választása során a pártok listákat állítanak, és a választópolgárok listára szavaznak.

A választások eredményének megállapítása során is a listák kapják a mandátumot [EP vtv. 8. § (4) bekezdése].

A listás szavazás jellegéből fakadóan sem ütközik tehát a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvébe az a körülmény, hogy a listán szereplő személyek nem kívánnak európai parlamenti képviselőként dolgozni.

A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az OVB határozata indokolásának harmadik bekezdése szerint az M. Párt által állított lista a törvényben támasztott követelményeknek megfelel.

A következetes bírói gyakorlat szerint a kifogásban meg kell jelölni a törvénysértést alátámasztó bizonyítékokat is (BH 2002/388.).

A kérelmező állítása szerint az OVB listát nyilvántartásba vevő határozata megalapozatlan, mert nem vizsgálta a jelölti nyilatkozatok meglétét, hitelességét. Ugyanakkor a listán szereplő jelöltek nyilatkozatai bármely hiányosságára nem utalt, ilyen hiányosságot alátámasztó bizonyítékot nem jelölt meg.

Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását a Vtv. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.

(Legf. Bír. Kvk. IV. 37.123/2004. sz.)