Az Európai Únió Tanácsának 94/80/EK irányelve

A Tanács 94/80/EK irányelve

(1994. december 19.)

az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 8b. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

mivel az Európai Unióról szóló szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában; mivel az unió egyik feladata, hogy koherens és szolidáris módon szervezze a tagállamok népei közötti kapcsolatokat; mivel az unió alapvető céljai közé tartozik a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozott védelme az uniós polgárság bevezetése útján;

mivel ebből a célból az Európai Unióról szóló szerződés II. címe a tagállamok minden állampolgára számára bevezeti az uniós polgárságot, és ezen az alapon ezeknek az állampolgároknak számos jogot biztosít;

mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 8b. cikke (1) bekezdésében foglalt, a helyhatósági választásokra vonatkozó aktív és passzív választójog a belföldi és külföldi uniós polgárok közötti egyenlőség elve és a megkülönböztetés tilalma alkalmazásának példája és a Szerződés 8a. cikkében rögzített szabad mozgás és tartózkodás jogának szükségszerű következménye;

mivel a Szerződés 8b. cikkének (1) bekezdése nem feltételezi a tagállamok választási rendszereinek teljes harmonizálását; mivel a szabályozás alapvetően az aktív és passzív választójog gyakorlásához a legtöbb tagállamban jelenleg megkívánt saját állampolgárság feltételének eltörlését célozza; mivel továbbá figyelembe kívánja venni a Szerződés 3b. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott arányosság elvét, a vonatkozó közösségi jogszabályok tartalma ezen a területen nem terjedhet túl azon, mint ami a Szerződés 8b. cikke (1) bekezdésében foglalt célok eléréséhez szükséges;

mivel a Szerződés 8b. cikke (1) bekezdésének az a célkitűzése, hogy az adott államban az unió minden polgárának ugyanolyan feltételekkel biztosítsa a helyhatósági választásokon az aktív és passzív választójogot, akár annak a tagállamnak az állampolgárai, ahol lakóhellyel rendelkeznek, akár nem; mivel ezért a nem állampolgárokra vonatkozó feltételeknek, beleértve az ott tartózkodás időtartamát és annak bizonyítását is, azonosaknak kell lenniük a vonatkozó tagállam állampolgáraira vonatkozó előírásokkal, ha vannak ilyenek; mivel a nem állampolgároktól nem lehet megkívánni, hogy bármely különleges feltételeknek megfeleljenek, kivéve ha kivételes esetben az állampolgárokra és a nem állampolgárokra vonatkozó különböző elbánás az utóbbiak sajátos, az előzőektől őket megkülönböztető körülményeivel igazolható;

mivel a Szerződés 8b. cikkének (1) bekezdése elismeri a lakóhely szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon való aktív és passzív választójogot, ugyanakkor azonban nem törli azt a jogot, hogy az uniós polgár abban a tagállamban szavazzon vagy legyen választható, amelynek állampolgára; mivel tiszteletben kell tartani az uniós polgároknak azt a szabadságát, hogy maguk dönthessenek, részt vesznek-e a lakóhely szerinti tagállam helyhatósági választásain; mivel helyes, hogy ebben az esetben az ilyen polgárok kifejezhetik kívánságukat, hogy ott éljenek választójogukkal; mivel lehet olyan rendelkezést hozni, hogy ezen polgárokat hivatalból felvegyék a választói névjegyzékbe azokban a tagállamokban, ahol a szavazás nem kötelező;

mivel a különböző tagállamok helyhatóságai különböző politikai és jogi hagyományokat tükröznek és a struktúrák sokfélesége jellemzi őket; mivel a “helyhatósági választás” kifejezés nem ugyanazt jelenti az összes tagállamban; mivel ezért ennek az irányelvnek a tárgyát a kifejezés meghatározásával tisztázni kell; mivel a helyhatósági választások az alapszintű helyhatósági egységek és azok alegységei szintjén közvetlen és általános választójog alapján tartott választások; mivel a kifejezés egyaránt vonatkozik a helyhatósági képviselő-testületek és a helyhatósági végrehajtó szerv tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztására;

mivel a passzív választójogból való kizárást akár a lakóhely szerinti tagállam, akár a honosság szerinti tagállamhatóságainak egyedi határozata rendelheti el; tekintettel a választott helyhatósági tisztség viselésének politikai jelentőségére, a tagállamoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy intézkedéseket tegyenek annak biztosítására, hogy a honosság szerinti tagállamában a passzív választójogtól megfosztott személy ne szerezhesse vissza ezt a jogát pusztán azzal, hogy egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel; mivel ez a más tagállamok állampolgárságával rendelkező jelöltekre jellemző probléma súlyánál fogva indokol egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében azok a tagállamok, amelyek ezt szükségesnek találják, az ilyen jelöltekre ne csak a lakóhely szerinti tagállamban alkalmazhassák a kizárás szabályait, hanem a honosság szerinti tagállam kizárási szabályai is vonatkozzanak rájuk; mivel az arányosság elvének figyelembevételével elegendő, ha a választójogra csak a lakóhely szerinti tagállamnak az aktív választójogból való kizárásra vonatkozó előírásait alkalmazzák;

mivel az alapszintű helyhatósági egységek végrehajtó szerveinek feladatai magukban foglalhatják a közhatalom gyakorlásában való részvételt és a közérdekek védelmét, ezért a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy e tisztségeket a saját állampolgáraik számára tartsák fenn; mivel a tagállamoknak képeseknek kell lenniük az erre irányuló megfelelő intézkedések meghozatalára is; mivel ezen intézkedések az ilyen célok eléréséhez szükségesnél jobban nem korlátozhatják más tagállamok állampolgárait passzív választójoguk gyakorlásában;

mivel ugyanígy lehetséges, hogy a megválasztott helyhatósági tisztségviselők részvételét az országgyűlési választásokon szintén a saját állampolgárok részére tartsák fenn;

mivel ott, ahol a tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a választott helyhatósági tisztség viselése összeférhetetlen más tisztségek viselésével, a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket az összeférhetetlenségeket a más tagállamokban viselt hasonló tisztségekre is kiterjesszék;

mivel a Szerződés 8b. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ezen irányelv általános szabályaitól való bármely eltérést csak valamely tagállam sajátos problémái indokolhatják, és mivel bármely eltérés, természeténél fogva, felülvizsgálat tárgyát képezi;

mivel ilyen sajátos problémák különösen olyan tagállamokban merülhetnek fel, ahol a választójogi korhatárt elért uniós, ott lakóhellyel rendelkező, de nem saját állampolgárok aránya nagyon jelentősen meghaladja az átlagot; mivel az ilyen polgároknak a választójoggal rendelkező személyek teljes számának több mint 20 %-át kitevő számaránya indokolja ezeket az ottlakás időtartamának kritériumán alapuló eltéréseket;

mivel az uniós polgárság célja, hogy az unió állampolgárai jobban integrálódhassanak a lakóhelyük szerinti befogadó országban; mivel ebben az összefüggésben a Szerződés létrehozói szándékának megfelelően kerülni kell a polarizálódást a belföldi és külföldi állampolgár jelöltek listái között;

mivel a polarizáció veszélye különösen azokat tagállamokat érinti, ahol a választójogi korhatárt elért nem saját állampolgárságú uniós polgárok számaránya meghaladja az ott lakó választójogi korhatárt elért uniós polgárok 20 %-át; mivel ezért fontos, hogy ezen tagállamok a Szerződés 8b. cikkének megfelelően különleges rendelkezéseket állapíthassanak meg a jelöltlisták összetétele tekintetében;

mivel figyelembe kell venni azt a tényt, hogy egyes tagállamokban az ott lakó, más tagállam állampolgárságával rendelkező személyek választójoggal rendelkeznek a tagállam nemzeti parlamentjének megválasztása során, és mivel az ezen irányelvben előírt formai követelményeket következésképp könnyíteni lehet;

mivel a Belga Királyságot különleges sajátosságok és egyensúlyi viszonyok jellemzik abból a tényből adódóan, hogy alkotmánya (1–4. cikk) három hivatalos nyelvről és területileg régiókra és közösségekre történő tagozódásról rendelkezik, és ennek eredményeként ezen irányelv maradéktalan alkalmazása egyes közigazgatási területeken olyan hatásokat válthat ki, amelyek szükségessé teszik annak lehetőségét, hogy e sajátosságok és egyensúlyi viszonyok figyelembevétele érdekében eltérjenek ezen irányelv rendelkezéseitől;

mivel a Bizottság értékelni fogja az irányelv jog szerinti és gyakorlati alkalmazását, beleértve az irányelv hatálybalépése óta a választók összetételében beállt változásokat is; mivel a Bizottság ezzel kapcsolatban jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

(1) Ez az irányelv megállapítja azokat a részletes szabályokat, amelyek szerint azok az uniós polgárok, akik olyan tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek nem állampolgárai, a helyhatósági választásokon aktív és passzív választójogukat gyakorolhatják.

(2) Ez az irányelv nem érinti az egyes tagállamok olyan rendelkezéseit, amelyek akár az állam területén kívül lakóhellyel rendelkező saját állampolgárainak, vagy harmadik ország az államban lakóhellyel rendelkező állampolgárainak az aktív és passzív választójogát szabályozzák.

2. cikk

(1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) “alapszintű helyhatósági egység” a mellékletben felsorolt közigazgatási egységek, amelyeknek az egyes tagállamok jogszabályai szerint közvetlen és általános választójog alapján megválasztott szerveik vannak, és amelyek hatáskörrel rendelkeznek, hogy a politikai és közigazgatási szervezet legalsó szintjén egyes helyi ügyeket saját felelősségükre intézzenek;

b) “helyhatósági választások” olyan közvetlen és általános választójog alapján tartott választások, amelyek arra irányulnak, hogy a képviselő-testület tagjait, és ahol ilyen van, az egyes tagállamok jogszabályai szerint az alapszintű helyhatósági egység vezetőjét és végrehajtó szervének tagjait meghatározzák;

c) “lakóhely szerinti tagállam” az a tagállam, amelyben egy uniós polgár lakóhellyel rendelkezik, de amelynek nem állampolgára;

d) “honosság szerinti tagállam” az a tagállam, amelynek az uniós polgár állampolgára;

e) “választói névjegyzék” egy adott alapszintű helyhatósági egységben vagy annak egyik szavazókörzetében az összes választásra jogosult személyről készített hivatalos nyilvántartás, amelyet a lakóhely szerinti tagállam választójogi jogszabályai alapján az illetékes hatóság állított össze és tart napra készen, vagy a népesség-nyilvántartás, amennyiben ez jelzi a választásra való jogosultságot;

f) “referencia-időpont” az a nap vagy azok napok, amelyen vagy amelyeken az uniós polgároknak a lakóhely szerinti tagállam joga szerint az adott államban való választásra vagy a választásokon jelöltként való részvételre vonatkozó feltételeknek eleget kell tenniük;

g) “hivatalos nyilatkozat” az érintett személy által tett olyan nyilatkozat, amelynek valótlansága az alkalmazandó nemzeti jog szerint büntetést vonhat maga után.

(2) A tagállam értesíti a Bizottságot, ha a mellékletben említett bármely alapszintű helyhatósági egységet, nemzeti jogának változása következtében, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező másik egység váltja fel, vagy ha a jogszabályok ilyen változása eredményeként egy ilyen egységet megszüntetnek vagy létrehoznak.

Miután a tagállam nyilatkozatot tett, hogy a személyek ezen irányelv keretében biztosított jogai nem sérülnek, a Bizottság az értesítéstől számított három hónapon belül a szükséges cserék, törlések vagy kiegészítések megtételével kiigazítja a mellékletet. Az ilyen módon felülvizsgált mellékletet a Hivatalos Lapban közzéteszik.

3. cikk

Minden olyan személynek, aki a referencia-időpontban:

a) a Szerződés 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti uniós polgár; és

b) nem állampolgára a lakóhelye szerinti tagállamnak, de az aktív és passzív választójog tekintetében teljesíti mindazokat a feltételeket, amelyeket az adott állam joga saját állampolgárai számára előír,

joga van arra, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon ennek az irányelvnek megfelelően választó és választható legyen.

4. cikk

(1) Amennyiben az aktív vagy passzív választójog gyakorlásához a lakóhely szerinti tagállam állampolgárai számára az adott állam területén eltöltött meghatározott minimális tartózkodási időtartamot ír elő, a 3. cikkben említett aktív és passzív választójoggal rendelkező személyeket akkor tekintik úgy, hogy e feltételt teljesítették, ha egy másik tagállamban az ennek megfelelő időtartam alatt lakóhellyel rendelkeztek.

(2) Ha a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint a saját állampolgárok csak abban az alapszintű helyhatósági egységben választhatnak vagy választhatók, ahol a fő lakóhelyük van, a 3. cikk szerinti aktív vagy passzív választójoggal rendelkező személyekre ezt a feltételt szintén alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti az egyes tagállamoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek értelmében az aktív vagy passzív választójognak az adott alapszintű helyhatósági egységben történő gyakorlását az azon egység területén eltöltött minimális időtartamhoz kötik.

Az (1) bekezdés nem érinti továbbá az irányelv elfogadásának napján már hatályos nemzeti rendelkezéseket, amelyek szerint az aktív és passzív választójog gyakorlása egy minimális időtartamhoz köthető, amelyet a tagállam területének azon a részén kell tölteni, amelyhez az alapszintű helyhatósági egység tartozik.

5. cikk

(1) A lakóhely szerinti tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy bármely uniós polgárt, akit a honosság szerinti tagállamának joga szerint egyedi büntetőjogi vagy polgári jogi határozat alapján megfosztottak passzív választójogától, kizárnak e jog gyakorlásából a helyhatósági választásokon.

(2) Bármely uniós polgár kérelmét, amely arra irányul, hogy a lakóhelye szerinti tagállamban tartandó helyhatósági választásokon jelöltként részt vegyen, elfogadhatatlannak lehet nyilvánítani, amennyiben ez a polgár a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozatot vagy a 9. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazolást nem tudja bemutatni.

(3) A tagállamok kiköthetik, hogy csak a saját állampolgáraik viselhetik az alapszintű helyhatósági egység választott vezetőjének, helyettesének vagy végrehajtó szerve tagjának tisztségét, ha e személyeket azért választották meg, hogy ezeket a tisztségeket a mandátumuk időtartama alatt gyakorolják.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az alapszintű helyhatósági egység vezetőjének, helyettesének vagy végrehajtó szerve tagjának tisztségét ideiglenesen és helyettesítés céljából is csak saját állampolgárai tölthetik be.

A tagállamok a Szerződésnek és a jog általános elveinek figyelembevételével alkalmas, szükséges és arányos rendelkezéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy az első albekezdésben említett tisztségeket és a második albekezdésben említett képviseleti jogosultságokat csak saját állampolgáraik láthassák el.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy a képviselő-testület tagjává választott uniós polgárok nem vehetnek részt sem azoknak az elektoroknak a kijelölésében, akik egy parlamenti közgyűlést választhatnak meg, sem pedig az említett testület tagjainak megválasztásában.

6. cikk

(1) A 3. cikkben említett passzív választójoggal rendelkező személyekre ugyanazok az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint amelyek a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai szerint az adott állam állampolgáraira érvényesek.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a lakóhely szerinti tagállamban viselt választott helyhatósági tisztség összeférhetetlen más tagállamokban viselt tisztségekkel, amennyiben azok olyan tisztségek, amelyek a lakóhely szerinti tagállamban összeférhetetlenséget okoznak.

II. FEJEZET

Az aktív és passzív választójog gyakorlása

7. cikk

(1) A 3. cikkben említett választópolgár akkor gyakorolhatja aktív választójogát a lakóhelye szerinti tagállamban a helyhatósági választásokon, ha erre irányuló akaratát kifejezte.

(2) Ha a lakóhely szerinti tagállamban a választásokon való részvétel kötelező, a 3. cikkben említett választópolgárok szintén kötelesek szavazni, amennyiben felvették őket a választói névjegyzékbe.

(3) Azok a tagállamok, ahol a választásokon való részvétel nem kötelező, rendelkezhetnek úgy, hogy a 3. cikkben említett választópolgárokat hivatalból felveszik a választói névjegyzékbe.

8. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3. cikkben említett választópolgárokat a szavazás napja előtt kellő időben felvegyék a választói névjegyzékbe.

(2) A választói névjegyzékbe való felvételükhöz a 3. cikkben említett választópolgároknak ugyanazokat az okiratokat kell benyújtaniuk, mint az adott állam állampolgárainak.

A lakóhely szerinti tagállam megkívánhatja továbbá a 3. cikkben említett választópolgároktól, hogy érvényes személyazonosító okmányuk bemutatása mellett olyan hivatalos nyilatkozatot tegyenek, amelyben megadják állampolgárságukat és a lakóhelyük szerinti tagállamban található lakcímüket.

(3) Azok a 3. cikkben említett választópolgárok, akiket a lakóhely szerinti tagállam választói névjegyzékébe felvettek, szerepelnek a névjegyzékben – ugyanolyan feltételek szerint, mint az állampolgársággal rendelkező szavazók – mindaddig, amíg hivatalból nem törlik őket, mert már nem teljesítik az aktív választójog gyakorlásához szükséges követelményeket.

Azokat a választópolgárokat, akiket saját kérésükre vettek fel a választói névjegyzékbe, kérelmükre törölni is lehet a névjegyzékből.

Ha az ilyen választópolgárok ugyanannak a tagállamnak egy másik alapszintű helyhatósági egységébe helyezik át lakóhelyüket, ugyanolyan feltételek szerint kerülnek felvételre ennek az egységnek a választói névjegyzékébe, mint az adott állam állampolgárságával rendelkező választópolgárok.

9. cikk

(1) A választáson jelöltként való részvételére irányuló nyilatkozatának megtételekor a 3. cikkben említett passzív választójoggal rendelkező személynek ugyanazokat az alátámasztó okiratokat kell benyújtania, mint azoknak a jelölteknek, akik az adott állam állampolgárai. A lakóhely szerinti tagállam megkívánhatja, hogy hivatalosan nyilatkozzon állampolgárságáról és a lakóhelye szerinti tagállamban található lakcíméről.

(2) A lakóhely szerint tagállam megkívánhatja továbbá a 3. cikkben említett passzív választójoggal rendelkező személytől, hogy:

a) jelöltsége bejelentésének benyújtásakor az (1) bekezdés szerint tett hivatalos nyilatkozatában nyilatkozzon arról, hogy a honosság szerinti tagállamban nem fosztották meg a passzív választójogától;

b) amennyiben kételyek merülnek fel az a) pontban említett nyilatkozat tartamát illetően, vagy amikor a tagállam jogszabályai ezt megkívánják, a választások előtt vagy után mutasson be egy, a honosság szerinti tagállam illetékes közigazgatási hatóságától származó olyan igazolást, amely tanúsítja, hogy abban a tagállamban nem fosztották meg passzív választójogától, illetve hogy a választójogtól való ilyen megfosztásról az említett hatóságnak nincs tudomása;

c) mutasson be egy érvényes személyazonosító okmányt;

d) az (1) bekezdés szerinti hivatalos nyilatkozatban nyilatkozzon arról, hogy nem visel a 6. cikk (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséget;

e) adott esetben adja meg a honosság szerinti tagállamban található utolsó lakóhelyét.

10. cikk

(1) A lakóhely szerinti tagállam időben tájékoztatja az érdekelt személyt arról, hogy a választói névjegyzékbe történő felvételre irányuló kérelme, illetve a jelöltként való részvételére irányuló kérelmének megengedhetősége ügyében hogyan határoztak.

(2) Ha valamely személy választói névjegyzékbe való felvétele nem történik meg, ha elutasítják kérelmét a választói névjegyzékbe való felvételre, vagy ha a választáson jelöltként való részvételére irányuló kérelmét utasítják el, az érintett személy ugyanolyan feltételek szerint jogosult jogorvoslatra, mint amilyen feltételeket a lakóhely szerinti tagállam joga az aktív, illetve passzív választójoggal rendelkező saját állampolgárai számára biztosít.

11. cikk

A lakóhely szerinti tagállam kellő időben és a megfelelő módon köteles tájékoztatni a 3. cikkben említett aktív és passzív választójoggal rendelkező személyeket arról, hogy aktív és passzív választójogukkal milyen feltételekkel és milyen részletes szabályok szerint élhetnek.

III. FEJEZET

Eltérések és átmeneti rendelkezések

12. cikk

(1) Ha valamely tagállamban azoknak a választójogi korhatárt elért uniós polgároknak a számaránya, akik ebben a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, de ennek nem állampolgárai, 1996. január 1-jén meghaladja az ott lakóhellyel rendelkező választójogi korhatárt elért összes uniós polgár 20 %-át, ezen irányelvtől eltérve a tagállam:

a) az aktív választójogot a 3. cikkben említett aktív választójoggal rendelkező személyek azon körére korlátozhatja, akik legalább már meghatározott ideje lakóhellyel rendelkeznek ebben a tagállamban; ez az időtartam nem haladhatja meg a helyhatósági képviselő-testület hivatali idejét;

b) a passzív választójogot a 3. cikkben említett aktív választójoggal rendelkező személyek azon körére korlátozhatja, akik legalább már meghatározott ideje lakóhellyel rendelkeznek ebben a tagállamban; ez az időtartam nem haladhatja meg a helyhatósági képviselő-testület hivatali idejének kétszeresét; és

c) megfelelő intézkedéseket hozhat a jelöltlisták összetételével kapcsolatban, különösen annak érdekében, hogy ezzel is megkönnyítse azon uniós polgárok integrációját, akik más tagállamok állampolgárai.

(2) A Belga Királyság ezen irányelv rendelkezéseitől eltérve az (1) bekezdés a) pontját korlátozott számú helyhatósági egységre alkalmazhatja, amelyek listáját legalább egy évvel azon helyhatósági választások előtt közzéteszi, amelyek vonatkozásában az eltérést igénybe kívánja venni.

(3) Ha 1996. január 1-jén egy adott tagállam jogszabályai szerint egy másik tagállam ott lakó állampolgárai az adott állam nemzeti parlamenti választásain választójoggal rendelkeznek és e célból ugyanazon feltételekkel veszik fel őket a választói névjegyzékbe, mint a saját állampolgár választópolgárokat, akkor az elsőként említett tagállam ezen irányelv rendelkezéseitől eltérve tartózkodhat a 6–11. cikk alkalmazásától az ilyen állampolgárok vonatkozásában.

(4) A Bizottság 1998. december 31-ig, azt követően pedig hatévenként jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja, hogy az érintett tagállamoknak a Szerződés 8b. cikke (1) bekezdése alapján biztosított eltérés indokai még mindig fennállnak-e, és adott esetben javaslatot tesz a megfelelő módosításokra. Azoknak a tagállamoknak, amelyek az (1) és (2) bekezdés szerinti eltéréssel élnek, közölniük kell a Bizottsággal az ennek alátámasztásául szolgáló minden szükséges információt.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

13. cikk

Az attól számított egy éven belül, hogy a fenti rendelkezések szerint minden tagállamban megtartották a helyhatósági választásokat, a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé ennek az irányelvnek a végrehajtásáról, beleértve az irányelv hatálybalépése óta a választók összetételében történt változásokat is, és adott esetben megfelelő kiigazításokat javasol.

14. cikk

A tagállamok 1996. január 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1994. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. Kinkel

[1] HL C 323., 1994.11.21.

[2] 1994. szeptember 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] 1994. szeptember 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

————————————————–

MELLÉKLET

Az “alapszintű helyhatósági egység” ezen irányelv a 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében a következőket jelenti:

Dániában:

amtskommune, Koøbenhavns kommune, Frederiksberg kommune, primærkommune;

Belgiumban:

commune/gemeente/Gemeinde;

Németországban:

kreisfreie Stadt bzw. Stadkreis, Kreis,

Gemeinde, Bezirk in der Freien und Hansestadt Hamburg und im Land Berlin,

Stadtgemeinde Bremen in der Freien Hansestadt Bremen,

Stadt-, Gemeinde, oder Ortsbezirke bzw. Ortschaften;

Görögországban:

κοινóτης,

δήμος;

Spanyolországban:

municipio,

entidad de ámbito territorial inferior al municipal;

Franciaországban:

commune,

arrondissement dans les villes déterminées par la législation interne, section de commune;

Írországban:

country, county borough,

borough, urban district, town;

Olaszországban:

comune,

circoscrizione;

Luxemburgban:

commune;

Hollandiában:

gemeente,

deelgemeente;

Portugáliában:

município,

freguesia;