2004. évi LVII. törvény

2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés Magyarország Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja. [2]

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) [3]A törvény hatálya kiterjed az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvény alapján az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyekre megválasztott, mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő) .
(2) A törvény hatálya az 5. §, valamint 11-12. § alkalmazása esetében kiterjed az európai parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő-jelölt) is.
Az európai parlamenti képviselők szabad mandátuma
2. § Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.
Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma
3. § [4]Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti képviselők konzultatív testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti képviselő. Feladata az Európai Parlament napirendjén szereplő, Magyarország számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű
kérdésekben történő véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.
Az európai parlamenti képviselői megbízatás megszűnése
4. § Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:
a) halálával,
b) [5]ha az európai parlamenti választáson már nem választható,
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.
Az európai parlamenti képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása
5. § (1) Az európai parlamenti képviselő-jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti képviselő-jelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.
6. § (1) Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt – az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve – munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.
(2) Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató – a dolgozó kérésének megfelelően -a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló európai parlamenti képviselőkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.
(5) [6]
(6) [7]A 2004-2009. közötti európai parlamenti ciklusban az Európai Parlamenthez tartozó és a 2009-től kezdődő ciklusban újból megválasztott képviselő a tiszteletdíj, az átmeneti ellátás és a nyugdíjak tekintetében – az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozatban foglaltak szerint – dönthet úgy, hogy tevékenysége teljes időtartamára e törvény 7. §-a, 13. §-a, 14. §-a szerinti ellátásokra válik jogosulttá.
E döntést az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül írásbeli nyilatkozatban közölni kell az Országgyűlés elnökével.
(7) [8]Az az európai parlamenti képviselő, aki a (6) bekezdésben foglalt nyilatkozatot nem tett, az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozatban foglaltak szerinti tiszteletdíjra, nyugdíjra, illetve átmeneti ellátásokra jogosult.
7. § (1) [9]Amennyiben az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, társadalom biztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadóak azzal, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és az európai parlamenti képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkozásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az arról szóló külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) [10]Amennyiben az európai parlamenti képviselő a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, megbízásának időtartama – ideértve a 14. §-ban meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is – munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.
(3) [11]
(4) [12]
(5) Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai parlamenti képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának (képviselőcsoport) vezetői, vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben meghatározott vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.
7/A. § [13]Amennyiben az európai parlamenti képviselő nem tett a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot, megbízatásának időtartamát munkaviszonyban, közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, bírósági, ügyészségi jogviszonyban töltött időként kell beszámítani.
A 2009. évtől kezdődő két európai parlamenti ciklus időtartama alatti képviselői megbízás időtartamát a nemzeti rendszerben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában nyugdíjra jogosító szolgálati időnek kell tekinteni, ha a képviselő a képviselői megbízatásának időtartamára eső tiszteletdíja után a nyugdíjjárulékot megfizette. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási járulék összegét a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizeti. Magánnyugdíjpénztári tagok esetén a nyugdíjjárulék, valamint a magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.

II. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

Az európai parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlensége
8. § (1) [14]Az európai parlamenti képviselő nem lehet
a) az Európai Bizottság tagja,
b) az Európai Unió Bíróságának bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,
c) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja,
d) a Számvevőszék tagja,
e) az Európai Unió ombudsmanja,
f) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagja,
g) a Régiók Bizottságának tagja,
h) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján az Európai Unió pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,
i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,
j) az Európai Unió intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.
(2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá
a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja,
b) köztársasági elnök,
c) országgyűlési képviselő,
d) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,
e) az Alkotmánybíróság tagja,
f) [15]az alapvető jogok biztosa, az alapvető jogok biztosának helyettese,
g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,
h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,
i) bíró,
j) ügyész,
k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója,
l) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
m) [16]a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese.
(3) Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.
(4) Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
Eljárási szabályok
9. § (1) Az európai parlamenti képviselő mandátumának összeférhetetlenség miatti megszűnéséről az Európai Parlament határoz.
(2) Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.
(3) Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Európai Parlament elnökének.
(4) Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Európai Parlament elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely európai parlamenti képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.

III. Fejezet
MENTELMIJOG

Az európai parlamenti képviselő mentelmi joga
10. § (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.
(2) [17]Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(3) [18]
11. § [19]Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.
Eljárási szabályok
12. § (1) [20]Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Európai Parlament teheti meg.
(2) [21]
(3) [22]
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6) [23]
(7) Az európai parlamenti képviselőválasztáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

IV. Fejezet
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISEL?K TISZTELETDÍJA, JUTTATÁSAI ÉS KEDVEZMÉNYEI

Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja
13. § (1) [24]A 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll.
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.
(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény
2,5-szerese.
(3) Az európai parlamenti képviselő – az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján – a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
14. § (1) [25]Amennyiben a 2004-2009. közötti európai parlamenti ciklusban mandátumot szerzett képviselő, illetve a 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő a megbízatását legalább két évig látta el – újraválasztásának esetét kivéve – további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.
(2) Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
Az európai parlamenti képviselő egyéb juttatásai és kedvezményei
15. § (1) Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(2) Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.
(3) A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is.
(4) A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes.
(5) A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(6) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy köztisztviselőre tarthat igényt.
(7) [26]A képviselő – a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogainak gyakorlása során – a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az Országgyűlés biztosítja.
Az európai parlamenti képviselők egyéb jogai és kötelezettségei
16. § (1) Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán.
(2) Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről, és az Európai Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés bizottságait.
17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
17/A. § [27]Az európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatot csak a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak szerinti engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

V. Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

18. § [28]
19. § [29]
20. § [30]
21. § [31]
22. § [32]
23. § [33]
24. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 100. §-a (5) bekezdése E) pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert]
“e) országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása;”
25. § [34]
26. § [35]
27. § [36]
28. § [37]
29. § [38]
30. § [39]

VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

31. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) [40]
(3) [41]
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2004. június 21-i ülésnapján fogadta el.
[2] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 261. § a) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[3] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 261. § b) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[4] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 261. § c) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[5] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 261. § d) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXII. törvény 236. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.
[7] Beiktatta a 2008. évi XCV. törvény 1. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától (2009.07.14.)
[8] Beiktatta a 2008. évi XCV. törvény 1. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától. (2009.07.14.)
[9] Megállapította a 2008. évi XCV. törvény 2. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától. (2009.07.14.)
[10] Megállapította a 2008. évi XCV. törvény 2. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától. (2009.07.14.)
[11] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
[12] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2012.01.01.
[13] Beiktatta a 2008. évi XCV. törvény 2. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától. (2009.07.14.)
[14] Megállapította a 2011. évi CCI. törvény 260. § – a. Hatályos 2012.01.01.
[15] Módosította a 2011. évi CXI. törvény 48. § (11) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
[16] Beiktatta a 2011. évi CXII. törvény 80. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.
[17] Megállapította a 2006. évi LXXXVII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.11.18.
[18] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2006.11.18.
[19] Megállapította a 2006. évi LXXXVII. törvény 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.11.18.
[20] Megállapította a 2006. évi LXXXVII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.11.18.
[21] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2006.11.18.
[22] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2006.11.18.
[23] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2006.11.18.
[24] Módosította a 2011. évi CCI. törvény 261. § e) pontja. Hatályos 2012.01.01.
[25] Megállapította a 2008. évi XCV. törvény 3. §-a. Hatályos az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napjától. (2009.07.14.)
[26] Beiktatta a 2009. évi CXXV. törvény 20. § – a. Hatályos 2011.01.01.
[27] Beiktatta a 2009. évi CLV. törvény 29. § – a. Hatályos 2010.04.01.
[28] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[29] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[30] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[31] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[32] Hatályon kívül helyezte a 2008. évi CXIII. törvény 16. § (4) bekezdés g) pontja. Hatálytalan 2009.06.28.
[33] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi LXXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2006.11.18.
[34] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[35] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[36] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[37] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[38] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[39] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXXVIII. törvény 174. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.
[40] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
[41] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 693. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.