Publikáció: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság ítélete a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról

Fazekas Flóra: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság ítélete a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról

[Megjelent az Európai Jog 2010/1. számában, 13-21. o.]

A Lisszaboni Szerződés1 (a továbbiakban: Szerződés) 2009. december 1-jén, hosszú hónapokig tartó bizonytalanság után, a tervezettnél jóval később2 hatályba lépett. Az Európai Közösségek és az Európai Unió alapszerződéseit módosító szerződés aláírásával lezárult reformfolyamat elsődleges célja az Európai Unió működésének hatékonyabbá tétele, versenyképességének fokozása és demokratikus működésének erősítése volt, s mindezzel összhangban az intézményrendszer átalakítása oly módon, hogy az megfeleljen a hosszabb távú igényeknek az esetleges további bővítésekhez kapcsolódóan.

A Szerződés sorsát az Alkotmányos Szerződés 2004. októberi aláírásától kezdve meghatározta a tagállami alkotmányokhoz való viszonya, hiszen az Alkotmányos Szerződés és az azt felváltó Lisszaboni Szerződés ratifikációja is számos tagállamban vetett fel alkotmányossági aggályokat.3 A hosszúra nyúlt ratifikációs folyamat a Magyarország általi, a Szerződés aláírását követően négy nappal történt megerősítéstől4 a Csehország általi, utolsóként történt jóváhagyásig húzódott5. Az eltelt két évben több tagállam alkotmánybírósága foglalkozott a Szerződés és a nemzeti alkotmány összeegyeztethetőségének kérdésével6, köztük a Német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, a továbbiakban: Alkotmánybíróság) is.

A bejegyzés tovább olvasásához kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon.