1979. évi 13. törvényerejű rendelet

1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a nemzetközi magánjogról [1]

(Hatályos állapot: 2012.07.06. – 2012. 12. 31.)

I. fejezet

Általános szabályok

A törvényerejű rendelet célja és hatály

1. § E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy

-melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható,

-milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

2. § Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.

18/2000. (VI. 6.) AB határozat

18/2000. (VI. 6.) AB határozat

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés tárgyában – dr. Strausz János alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 270. §-a alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

11/1992. (III. 5.) AB határozat

11/1992. (III. 5.) AB határozat

a köztársasági elnöknek “Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvény törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy “Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvény alkotmányellenes.
A törvény szövegezésének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét.
A törvény sérti az alkotmányos büntetőjognak azt a követelményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére – beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is – az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az elévülés időszakában az elkövetőre nézve kedvezőbb szabályok léptek hatályba.
A törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének kérdésében az Alkotmánybíróság a következőkben foglalt állást:
1. A már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányellenes.
2. A még el nem évült bűncselekmények törvényi elévülési idejének meghosszabbítása alkotmányellenes.
3. A még el nem évült bűncselekmények elévülésének törvénnyel való félbeszakítása alkotmányellenes.
4. Nyugvási vagy félbeszakítási oknak visszaható hatályú törvénnyel való megállapítása alkotmányellenes.
5. Az elévülés szempontjából nem lehet alkotmányosan különböztetni aszerint, hogy az állam politikai vagy pedig egyéb okból nem érvényesítette büntető igényét.
6. Határozatlansága miatt a jogbiztonságot sérti és ezért alkotmányellenes annak elévülési nyugvási okká nyilvánítása, hogy “az állam politikai okból nem érvényesítette büntető igényét”.
7. Alkotmányellenes, ha a törvényt akként vonja hatálya alá a hazaárulás bűntettét, hogy nem veszi figyelembe a bűncselekményi tényállás által védett jogi tárgy többszöri változását a különböző politikai rendszerekben.
8. A kegyelmezési jog korlátozása a törvény alkalmazásával kiszabott büntetés korlátlan enyhítésére alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

30/1992. (V. 26.) AB határozat

30/1992. (V. 26.) AB határozat

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 269. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmeket elutasítja.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Btk. 269. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság elrendeli, hogy a Btk. 269. § (2) bekezdése alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárásokat vizsgálják felül, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

49/1995. (VI. 30.) AB határozat

49/1995. (VI. 30.) AB határozat

Csongrád Város Képviselő-testülete által “A közösségi használatú közterületről és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól és díjairól” kiadott 18/1994. (VI. 24.) Ökt. számú rendeletének felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet előírásainak felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Csongrád Város Képviselő-testülete által “A közösségi használatú közterületről és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól és díjairól” kiadott 18/1994. (VI. 24.) Ökt. számú rendeletének 1. § e) , k) és s) pontja, valamint 3. § (5) bekezdése alkotmányellenes, ezért e rendelkezéseket – ezen határozat közzétételének napjával kezdődő hatállyal – megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

56/1993. (X. 28.) AB határozat

56/1993. (X. 28.) AB határozat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezései, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet jogforrásai szintje alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet jogforrásai szintje alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

64/1991. (XII. 17.) AB határozat

64/1991. (XII. 17.) AB határozat

a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározásáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványok alapján – dr. Ádám Antal, dr. Herczegh Géza, dr. Kilényi Géza, dr. Lábady Tamás és dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleményével – meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok rendeletben való meghatározása alkotmányellenes. Ezért az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 29. § (4) bekezdésének első mondatát, amely szerint “A terhesség megszakításának csak jogszabályban meghatározott esetekben és rendelkezések szerint van helye”, valamint ugyanazon törvény 87. § (2) bekezdését, továbbá a terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XI. 3.) MT rendeletet és az annak végrehajtására kiadott 15/1988. (XII. 15.) SZEM rendeletet alkotmányellenesnek mondja ki, és 1992. december 31-i hatállyal megsemmisíti.
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat az Alkotmánybíróság elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

32/1991. (VI. 6.) AB határozat

32/1991. (VI. 6.) AB határozat

Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (2) bekezdésében, továbbá a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-aiban írt rendelkezések alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság Horváth József, továbbá a külön listán szereplő 1796 társa indítványozóknak jogszabály alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti indítványa tárgyában – dr. Kilényi Géza és dr. Zlinszky János alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (2) bekezdésében, továbbá a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-aiban írt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat és e jogszabályi rendelkezések megsemmisítése iránti kérelmeket elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzé teszi.

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete

( 2009. szeptember 16.)

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

2001. évi C. törvény

2001. évi C. törvény
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 – 2012. 05. 30.)

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet
AZ ELISMERÉS ÉS A HONOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A törvény hatálya

1. § (1) [2]E törvény hatálya a 4. § szerinti eljáró hatóságra, a 4/A. § szerinti információs szolgálatra, a 41. § szerinti előzetes ellenőrzést végző eljáró hatóságra, továbbá, állampolgárságra való tekintet nélkül, azon természetes személyekre terjed ki, akik külföldön vagy Magyarországon működő külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben, vagy képzést folytató más intézményben (a továbbiakban: külföldi oktatási intézményben) bizonyítványt vagy oklevelet szereztek.

Európai Bírósági ügyek az X. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az X. fejezethez kapcsolódóan (X. Nemzetközi kolliziós közjog)

● Deutsche Milchkontor GmbH és társai kontra Németországi Szövetségi Köztársaság (205-215/82. sz. egyesített ügyek)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

BH 1997.10.489

BH 1997.10.489

Az alkotmánynak a független és pártatlan bírósági eljárást mindenki számára lehetővé tevő alapjoga a választottbírósági eljárásra is irányadó. A választottbírósági ítélet “közrendbe ütközésének” elbírálási szempontjai [1949. évi XX. tv. 45. § (2) bek., 57. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 45. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv. 11-13. §-ai, 16-18. §-ai, 55. § (2) bek. b), c) és e) pontjai].

BH 2003.3.127

BH 2003.3.127

I. Választottbíróságnak az a döntése, hogy a fél által megjelölt bizonyítási indítványnak helyt ad-e vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének fogalmi körébe. Annak elbírálása, hogy a fél által kért bizonyítás szükséges-e, az érdemi döntés körébe tartozik [1949. évi XX. tv (Alkotmány) 57. § (1) bek., 1994. évi LXXI. tv (továbbiakban: Vbtv.) 3. § (1) bek. b) pont, 11. §, 18. § (1) bek., 20. § (1) bek., 27. §, 29. §, 34. § (1) és (4) bek., 35. § (1) bek., Választottbíróság eljárási szabályzata 17. § (2) bek., 19. §, 31. §, 35. § (1) és (4) bek., 39. § (1) bek., 55. § (1) bek. c) és d) pont, 57. §].

II. Választottbírósági eljárásban a felek megállapodásának jelentősége [Vbtv. 55. § (1) bek. e) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1. §, 6. § (1)-(3) bek., 9. §, 17. § (1) bek., 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet].

III. Választottbírósági útra tartozó jogvita [Vbtv. 3. § (1) bek. b) pont, 57. § (2) bek. a) pont].

IV. A választottbírósági ítélet közrendbe ütközése vizsgálatánál irányadó szempontok [Alkotmány 57. § (1) bek., Vbtv. 55. § (2) bek. b) pont, Választottbíróság eljárási szabályzata 1. § (4) bek.].

V. Kiemelkedően nagy pertárgyértékű ügyben sem állapítható meg a közfelfogás számára elfogadhatatlanul magas összegű ügyvédi munkadíj. Az ilyen nagy összegű perköltséggel kapcsolatban a közrendbe ütközés megállapítható [Vbtv. 55. § (2) bek. b) pont, 56. § (2) bek.].

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

(2011. április 25.) [1]

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény

(A jogszabály 2012. 01. 01-jén hatályát vesztette)

a Magyar Köztársaság Alkotmánya [1]

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: