Publikáció: Magyar alkotmányosság a bűnügyi jogsegélyjog útvesztőiben

Dr. Karsai Krisztina*, Dr. Ligeti Katalin**: Magyar alkotmányosság a bűnügyi jogsegélyjog útvesztőiben

I. Bevezetés

A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga (más szakkifejezéssel a nemzetközi bűnügyi jogsegély)3 jellemzően marginális érdeklődésre számíthat a büntetőjoggal foglalkozó szakemberek, tudományos kutatók -vagy akár a joghallgatók – részéről, közigazgatási jellege, bonyolult nemzetközi szabályrendszere nem tette vonzóvá a szakma számára. Az uniós jogfejlődés s az azzal együtt járó új filozófiájú jogintézmények azonban változtattak ezen a helyzeten, s mondhatni, szükségképpen az érdeklődés (egyik) középpontjává vált az európai bűnügyi együttműködés szabályrendszere, működése. Ettől azonban a joganyag még komplexebbé vált, hiszen a hagyományos bűnügyi jogsegély rendszerében működő nemzetközi egyezmények és viszonossági gyakorlatok szövetét az Európai Unióban – eltérő jogi jellemzőkkel – harmadik pilléres jogforrások (illetve a schengeni joganyag) is átszövik. Így a felmerülő jogi problémák is bonyolultak, sokszor nemzetközi jogi, európai jogi és büntetőjogi kérdéseket egyaránt tartalmaznak, amelyek labirintusában a kiutat, s megoldást keresve könnyen eltévedhet még a legfelkészültebb jogász is. Mint ahogy ez meg is történt hazánkban. Először akkor, amikor a 2007. december 17-én a magyar Országgyűlés elfogadta a 2007. évi CLXVII. törvényt az Alkotmány 57. cikk (4) bekezdésének (a törvényesség elve) módosításáról. Másodszor pedig 2008. március 11-én, amikor az Alkotmánybíróság meghozta a 733/A/2007. számú határozatát.4

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VI. fejezethez kapcsolódóan (VI. Hatáskörök, a hatáskörök megosztása és hatásköri bíráskodás)

Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (C-376/98. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Republik Österreich kontra Martin Huber (C-336/00. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

32/2008. (III. 12.) AB határozat

32/2008. (III. 12.) AB határozat

az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés 2007. június 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-ában foglalt Megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (3) bekezdése, és a törvény 4. §-a alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában – dr. Holló András, dr. Kukorelli István, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy “az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás” kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés 2007. június 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-ában foglalt Megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (3) bekezdése, és a törvény 4. §-a a Megállapodás 3. cikk (4) bekezdéséhez tett nyilatkozatot megállapító részében alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Publikáció: Az Alkotmánybíróság esete az Unió által kötött nemzetközi szerződésekkel

Dr. Vincze Attila: Az Alkotmánybíróság esete az Unió által kötött nemzetközi szerződésekkel1

[Megjelent a Európai Jog 2008/4. számában, 27-34. o.]

Az Alkotmánybíróság 2008. március 11-ei határozatával foglalt állást „az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás” kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés 2007. június 11-ei ülésnapján elfogadott törvény alkotmányosságáról. A megállapodás (továbbiakban:  EUIN-megállapodás) célja a kiadatási ügyek gyorsítása és egyszerűsítése az EU tagállamai, valamint Izland és Norvégia között egy a megállapodás mellékletében részletezett elfogatóparancs alkalmazásával. A kiadott elfogatóparancsot annak az államnak az igazságügyi hatósága hajtja végre, és dönt a végrehajthatóságról, amelynek a területén az érintett személyt elfogták, azonban az átadást csak meghatározott körülmények esetén tagadhatja meg. Ez azt jelenti főszabály szerint, hogy a kiadatási kérelmeket teljesítenie kell.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE [1]
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják államaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

(2008/C 115/01)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE [1]

32/2008. (III. 12.) AB határozat

32/2008. (III. 12.) AB határozat

az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés 2007. június 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-ában foglalt Megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (3) bekezdése, és a törvény 4. §-a alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványa tárgyában – dr. Holló András, dr. Kukorelli István, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy “az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint Izland és Norvégia közötti átadási eljárásról szóló Megállapodás” kihirdetéséről szóló, az Országgyűlés 2007. június 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-ában foglalt Megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése, 3. cikkének (3) bekezdése, és a törvény 4. §-a a Megállapodás 3. cikk (4) bekezdéséhez tett nyilatkozatot megállapító részében alkotmányellenes.

2011. évi CLI. törvény

2011. évi CLI. törvény

az Alkotmánybíróságról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Az Országgyűlés a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének szabályozásáról – az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján – a következő törvényt alkotja: