Michael Efler és társai kontra Európai Bizottság (T-754/14. sz. ügy)

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2017. május 10.(*)

„Intézményi jog – Európai polgári kezdeményezés – Transzatlanti kereskedelmi és befektetési együttműködés – Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás – A Bizottság hatáskörének nyilvánvaló hiánya – A Szerződések végrehajtására irányuló jogi aktusra tett javaslat – Az EUSZ 11. cikk (4) bekezdése – A 211/2011/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja – Egyenlő bánásmód”

A T‑754/14. sz. ügyben,

Michael Efler [lakóhelye: Berlin (Németország)] és társai, akiknek a neve a mellékletben(1) szerepel (képviseli őket: B. Kempen egyetemi oktató)

felpereseknek

az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: J. Laitenberger és H. Krämer, később: H. Krämer, végül: H. Krämer és F. Erlbacher, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

az EUMSZ 263. cikken alapuló, 2014. szeptember 10‑én hozott C(2014) 6501 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt benyújtott kérelme tárgyában, amely határozat elutasította a „Stop TTIPˮ elnevezésű európai polgári kezdeményezésre vonatkozó javaslat nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet,

A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),

tagjai: H. Kanninen elnök, E. Buttigieg (előadó) és L. Calvo‑Sotelo Ibáñez‑Martín bírák,

hivatalvezető: S. Bukšek Tomac tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2016. szeptember 13‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése

A Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése

a Nemzeti Választási Bizottság határozata helybenhagyásáról

Az ügy száma: Knk.IV.37.222/2016/9. sz.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kozma György bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmezők:

I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r.

A kérelmezők képviselői:

dr. Tordai Csaba ügyvéd (I.r.)

(1054 Budapest, Vécsei u. 4. 3/4.)

dr. Sinyei-Márkus Dávid ügyvéd (II.r.)

(1063 Budapest, Bajnok utca 13.)

dr. Boglutz István ügyvéd (III-IV-V-VI.r.)

(1052 Budapest, Váci utca 25. I/1-2.)

Publikáció: Fejlődő közvetlen demokrácia az Európai Unióban – Efler v. Bizottság (T-754/14)

Lukonits Ádám:
Fejlődő közvetlen demokrácia az Európai Unióban – Efler v. Bizottság (T-754/14)
(Közjogi Szemle, 2017/4., 90-92. o.)

Bevezető gondolatok

Az európai polgári kezdeményezés, az uniós szervekhez intézett petícióval kiegészülve, az uniós közvetlen demokrácia szupranacionális szintje.[1] Működésképtelensége, és a célként kitűzött demokráciadeficitek csökkentése terén mutatott sikertelensége miatt erősen vitatott jogintézmény. Képes azonban a fejlődésre, ezt mutatja az általános hatáskörű uniós bíróság által a Stop TTIP kezdeményezés tárgyában hozott döntés,[2] amellyel jelentősen lazultak a befogadási kritériumok, az európai polgárok pedig lehetőséget kaptak a bizottsági munka negatív tartalmú befolyásolására.

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: [2]
1. § [3]Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben Magyarország részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.

2004. évi LVII. törvény

2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés Magyarország Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja. [2]

Az Európai Únió Tanácsának 94/80/EK irányelve

A Tanács 94/80/EK irányelve

(1994. december 19.)

az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

BH 2004.7.299

BH 2004.7.299 Az Európai Parlament tagjait jelölő listán szereplő személyeket a törvény nem kötelezi arra, hogy megválasztásuk esetén a képviselői tisztséget betöltsék [2003. évi CXIII. tv. 5. § (2) bek.].

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 27/2004. (IV. 29.) számú határozatával nyilvántartásba vette az M. Párt által az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választására állított listáját.

Határozatának indokolásában megállapította, hogy az M. Párt az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választási listáját 2004. április 26-án bejelentette, egyidejűleg átadta ajánlószelvényeit is, amelynek ellenőrzését elvégezték.

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az V. fejezethez kapcsolódóan (V. Demokratikus legitimáció és a nemzeti parlamentek helyzete)

● Spanyol Királyság kontra Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (C-145/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

13/2004. (IV. 20.) AB határozat

13/2004. (IV. 20.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, illetőleg a törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE [1]
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják államaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

(2008/C 115/01)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE [1]