JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYÁRÓL

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYÁRÓL

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Alkotmány III-381. cikkében előírtaknak megfelelően megállapítsák az Európai Unió Bírósága alapokmányát,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez (EAK-Szerződés) csatolnak:

1. cikk

Az Európai Unió Bírósága az Alkotmány, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés és ezen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően alakul meg és működik.

BH 1997.5.233

BH 1997.5.233 A fűtési díjak megállapításáról szóló önkormányzati normatív rendelet felülvizsgálata nem tartozik a bíróság hatáskörébe [1989. évi XXXII. tv. 1. § b) pont, 1990 évi LXV. tv. 1. § (3) bek.]

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy személyiségi jogait az I. rendű alperes megsértette azáltal, hogy a fűtési díj állítólagos hátralékát tartalmazó levelét lakóközösségében közszemlére tette. Emellett megtámadta a városi önkormányzat képviselő-testülete II. rendű alperesnek a fűtési díj megállapításáról szóló önkormányzati rendeletét is.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróságnak a II. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasító végzését. Rámutatott, hogy az más hatóság, jelen esetben az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

BH 2001.1.16

BH 2001.1.16 I. Az önkormányzatnak kell szabályoznia a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezési kötelezettségének feltételeit [1993. évi LXXVIII. tv (Ltv.) 36. § (2) bek., 1992. évi LXVI. tv 26. § (4) bek., 1989. évi XXXII. tv 1. § b) pont, 1987. évi XI. tv 1. § (1) bek. f) pont].

II. A bérbeadó elhelyezési kötelezettségének megállapítása iránti igény a kiürítés iránti kérelemmel szemben ellenkérelemként is érvényesíthető (Pp. 123. §).

A felperes 1986-tól élettársi kapcsolatban élt F. Gy.-vel, a perbeli önkormányzati lakás bérlőjével, aki 1994. augusztus 3-án halt meg. A felperes 1986 őszétől életvitelszerűen lakott a perbeli lakásban, és 1988. szeptember 23-án ideiglenesen be is jelentkezett. 1994 júniusában tanácsért fordult az alperesi önkormányzat ügyfélszolgálati irodájához, és ennek eredményeként ideiglenes lakcímbejelentését megújította. A felperes élettársának halála után az alperes az 1994. szeptember 22-én kelt VI-5551/3/94. számú határozatában megtagadta a perbeli lakás bérbeadását a felperes részére, és megállapította, hogy a lakásban lakó olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezési igény nélkül köteles a lakás elhagyására. A határozat utalt a 44/1993. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra és megállapította, hogy a rendeletben előírt egyik feltétel nem valósult meg, mert a felperes a lakásba állandó jelleggel nem jelentkezett be.

BH 2001.11.536

BH 2001.11.536 I. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke által külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként tett kötelező előírás az állami irányítás egyéb jogi eszközeként a közhatalmi jogosultság gyakorlásának körébe tartozó intézkedés; amely csak akkor keletkeztet az érintettek között polgári jogviszonyt, ha a rendelkezés jogellenes, és ezzel okozati összefüggésben a felperes károsodott [1987. évi XI. tv. 51/A. §, 1991. évi LX. tv. 3. §, 5. § (1) bek., 6. §, 8. §, 10. § (1) és (2) bek., 71. §, 8/1992. (PK. 24.) MNB rend., 1/1994. (PK. 4.) MNB rend.].

II. Az MNB-rendelkezés mint normatív jellegű szabályozás jogellenességének, alkotmányellenességének utólagos vizsgálata az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik [1989. évi XXXII. tv. 1. § b) pont].

III. A bíró az Alkotmánybíróság eljárását csak akkor kezdeményezheti, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli [1989. évi XXXII. tv. 38. § (1) bek., 1/1994. (PK. 4.) MNB-rend.].

BH 2008.5.135

BH 2008.5.135 A folyamatban lévő ügyben alkalmazni kell az EU Bíróságnak a magyar regisztrációs adóval kapcsolatos ítéletét [2003. évi CX. tv. 8. §].

A felperes 2005. december 12-én 1 db BMW típusú 1999. évjáratú személygépkocsi regisztrációs adóigazgatási eljárását kérelmezte. A Fővámhivatal figyelemmel a hatályos jogszabályi rendelkezésekre 2005. december 14-én kelt határozatával 472 500 Ft regisztrációs adót szabott ki felperes terhére.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében a felperes az általa megfizetett regisztrációs adó kamatokkal növelt összegének visszafizetését és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú hatóság az adóterhet nem szabhatta volna ki, miután az sértette az Európai Unió alapszerződéseit, melynek 2004. május 1-je óta Magyarország is része.

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VII. fejezethez kapcsolódóan (VII. Alkotmánybíróságok és alkotmánybíráskodás az Európai Unióban)

● Vajnai Attila elleni büntetőeljárás (C-328/04. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

● Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa (C-176/03. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

(2011. április 25.) [1]

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény

(A jogszabály 2012. 01. 01-jén hatályát vesztette)

a Magyar Köztársaság Alkotmánya [1]

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE [1]
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják államaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

(2008/C 115/01)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE [1]

Publikáció: Egy félreértett alkotmánybírósági hatáskörről: a hatásköri összeütközés megszüntetése

Vincze Attila: Egy félreértett alkotmánybírósági hatáskörről: a hatásköri összeütközés megszüntetése*

[Megjelent a Közjogi Szemle 2009/4. számában]

 
Az Abtv. 50. § (1) bekezdése alapján, „[h]a – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését”. Ez a hatáskör a gyakorlatban egy közigazgatási hatáskör-kijelölő normává vált (I.), ami azonban se nem illeszthető az alkotmánybírósági hatáskörök rendszerébe, se nem alkalmazható a Ket. hatályba lépése óta (II.).  Ezért a jelen írásnak az a hipotézise, hogy hogy ez valójában egy német Organstreitverfahren (III.) szerepét kellene betöltse, de számos ok miatt erre nem került sor (IV.), bár elvben erre alkalmas lenne az Abtv. 50. § (V.) és eljárásjogilag is át lehetne terelni ide az erre irányuló, de más formában megjelenő eljárásokat (VI.), ami azzal az előnnyel is járna, hogy számos eleddig alkotmánybírósági hatáskörbe nem tartozó közjogi aktus is ellenőrizhetővé válna (VII.).

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Lévay Miklós, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2011. évi CLI. törvény

2011. évi CLI. törvény

az Alkotmánybíróságról [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

Az Országgyűlés a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének szabályozásáról – az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján – a következő törvényt alkotja: