Publikáció: Csatlakozhat-e az Európai Unió az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Európa Tanács-i Egyezményhez?

Egbert Myjer*: Csatlakozhat-e az Európai Unió az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Európa Tanács-i Egyezményhez? (MJ, 2007/3., 170-176. o.)

(AMSTERDAM)

Általános feltételek és gyakorlati kérdések

A) Bevezető megjegyzés

Amikor felkértek rá, hogy a fenti témáról tartsak előadást, még nem tudtam, hogy e területen milyen sok fejlemény történt. Mivel pedig a témával kapcsolatban eleinte felmerült összes gondolatommal már szakértői csoportok foglalkoztak – nálam sokkal kitűnőbb módon -, így annyit tehetek, hogy a már létező jogi dokumentumokról adok összefoglalót.

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványok tárgyában – dr. Holló András, dr. Kukorelli István és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírák párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bihari Mihály, dr. Erdei Árpád, dr. Holló András és dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését, elutasítja.

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan (VIII. Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény)

International Transport Workers’ Federation és Finnish Seamen’s Union kontra Viking Line ABP és OÜ Viking Line Eesti (C-438/05. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

NV Algemene Transport- en Expeditie Onderneming van Gend & Loos kontra Nederlandse administratie der belastingen (C-26/62. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Publikáció: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Alapjogvédelem és alkotmányozás szükségszerű összekapcsolódása az Európai Unióban

Az alapjogok védelme jelenleg az Európai Unió egyik legfontosabb legitimációs kérdése. Nem véletlen, hogy az Európai Unió jövőjének jogi kereteit megtervezni hivatott, 2002. február 28-tól működő Európai Konvent1 II. számú munkacsoportja éppen az alapjogok jövőbeni szerepéről és helyéről köteles javaslatot készíteni. A Konvent az integráció történetében a második ilyen, konvent-szerűen, tehát reprezentatív és demokratikus elvek szerint összeállított és ilyen elvek szerint működő jogszabály-szövegező testület.

A Tanács 1/2003/EK rendelete

A Tanács 1/2003/EK rendelete

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

1999. évi XL. törvény

1999. évi XL. törvény

a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.05.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája címet viselő, Strasbourgban, 1992. november 5-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Köztársaság megerősítési okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1995. április 26-án megtörtént).

2002. évi VI. törvény

2002. évi VI. törvény

(Hatályos állapot: 2002.05.01 -)

az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről [1]

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel hirdeti ki. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 2002. január 9-én megtörtént)

1999. évi XXXIV. törvény

1999. évi XXXIV. törvény

az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.03.31 -)

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményét e törvénnyel kihirdeti.

(A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1995. szeptember 25-én megtörtént.)

1995. évi III. törvény

1995. évi III. törvény

a Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt,
a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről

(Hatályos állapot: 2007.01.01 -)

(A Magyar Köztársaság megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1993. november 4-én megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

1999. évi C. törvény

1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Torinóban, 1961. október 18-án kelt Európai Szociális Kartát és Függelékét (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1999. július 8-án megtörtént.)
2. § A Karta eredeti angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE [1]
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják államaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

(2008/C 115/01)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE [1]

13/2000. (V. 12.) AB határozat

13/2000. (V. 12.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában – dr. Erdei Árpád, dr. Harmathy Attila, dr. Kukorelli István és dr. Németh János alkotmánybírák párhuzamos indokolásával – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.