A bíróság 2/13. sz. véleménye

A Bíróság (teljes ülés) 2014. december 18-i véleménye – Európai Bizottság

(2/13. sz. vélemény) ( 1 )

((Az EUMSZ 218. cikk (11) bekezdése alapján kiadott vélemény – Nemzetközi megállapodás tervezete – Az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozása – Az említett tervezetnek az EU- és az EUM-Szerződéssel való összeegyeztethetősége))

(2015/C 065/02)

Az eljárás nyelve: valamennyi hivatalos nyelv

Cruciano Siragusa kontra Regione Sicilia – Soprintendenza Beni Culturali e Ambientali di Palermo (C-206/13. sz. ügy)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2014. március 6.(*)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Az uniós jog általános elvei – Az uniós jog végrehajtása – Az uniós jog hatálya – Elégséges kapcsolat – Hiány – A Bíróság hatáskörének hiánya”

A C‑206/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per la Sicilia (Olaszország) a Bírósághoz 2013. április 18‑án érkezett, 2013. február 14‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Cruciano Siragusa

és

Regione Sicilia – Soprintendenza Beni Culturali e Ambientali di Palermo

között folyamatban lévő eljárásban,

Berlioz Investment Fund S.A. kontra Directeur de l’administration des contributions directes (C-682/15. sz. ügy)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2017. május 16.(*)

„Előzetes döntéshozatal – 2011/16/EU irányelv – Az adózás területén történő közigazgatási együttműködés – Az 1. cikk (1) bekezdése – 5. cikk – Harmadik személyhez címzett információkérés – A válasz megtagadása – Szankció – A kért információ »előrelátható fontosságának« fogalma – A megkeresett hatóság általi ellenőrzés – Bíróság általi felülvizsgálat – Terjedelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 51. cikk – Az uniós jog végrehajtása – 47. cikk – A tényleges bírósági jogorvoslathoz való jog – A bíróságnak és harmadik személyeknek a megkereső hatóság által kibocsátott információkéréshez való hozzáférése”

A C‑682/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour administrative (közigazgatási fellebbviteli bíróság, Luxemburg) a Bírósághoz 2015. december 18‑án érkezett, 2015. december 17‑i határozatával terjesztett elő

Berlioz Investment Fund SA

és

Directeur de l’administration des contributions directes

között folyamatban lévő eljárásban,

Åklagaren kontra Hans Åkerberg Fransson (C-617/10. sz. ügy)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2013. február 26.(*)

„Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Alkalmazási kör – 51. cikk – Az uniós jog alkalmazása – Az Unió valamely saját forrását veszélyeztető magatartások szankcionálása – 50. cikk – A ne bis in idem elve – Nemzeti szabályozás, amely ugyanazon vétkes magatartás szankcionálására két külön, egyrészt közigazgatási, másrészt büntetőeljárást foglal magában – Összeegyeztethetőség”

A C‑617/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Haparanda tingsrätt (Svédország) a Bírósághoz 2010. december 27‑én érkezett, 2010. december 23‑i határozatával terjesztett elő az előtte

az Åklagaren

és

Hans Åkerberg Fransson

között folyamatban lévő eljárásban,

Publikáció: Uniós alapjogi követelmények alkalmazása a tagállamokkal szemben – összehasonlító jogi szempontok

Dr. Nagy Csongor István:
Uniós alapjogi követelmények alkalmazása a tagállamokkal szemben – összehasonlító jogi szempontok
(Európai Jog, 2017/3., 1-7. o.)

1. Bevezetés

Az emberi jogok tisztelete az Európai Unió egyik alappillére: a csatlakozás előfeltétele[1] és része az EU alapértékeinek. Az EUSZ 2. cikke értelmében „[a]z Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.” Ennek ellenére, az EU-jog nem tartalmaz olyan általánosan igénybe vehető, működőképes mechanizmust, amellyel az alapjogok tagállami tiszteletben tartása kikényszeríthető lenne.[2] Az elmúlt időszakban több olyan vita merült fel az Európai Bizottság és egyes tagállamok között, amely rámutatott arra, hogy az EU korlátozott hatáskörei nem teszik lehetővé a Bizottság számára a beavatkozást olyan esetekben, amikor úgy véli, egy tagállam nem tartja be a fenti követelményeket.

Az elmúlt időszakban a Bizottság számos tagállami intézkedést, jogszabályt és intézményi reformot illetett kritikával.[3] Noha ezek közül némely komoly tiltakozási hullámot váltott ki, a a politikai érvek kimerülését követően a Bizottságnak gyakran kellett szembesülnie azzal, hogy jogi eszközei meglehetősen korlátozottak. Attól függetlenül, hogy a Bizottság kifogásai megalapozottak voltak-e vagy sem, ezek az ügyek rámutattak arra, hogy a „szerződések őrének” alig van lehetősége beavatkozni olyan esetekben, amikor egy tagállam nem tartja be az EU alapértékeit.

Publikáció: Az Alapjogi Charta alkalmazási köre I.

Dr. Varga Zsófia:
Az Alapjogi Charta alkalmazási köre I.
(Európai Jog, 2013/5., 17-29. o.)

I. Bevezetés

A 2000-ben Nizzában aláírt Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta)[1] a Lisszaboni Szerződés[2] hatályba lépése óta ugyanolyan jogi kötőerővel bír,[3] mint az Unió[4] alapító szerződései.[5] A Lisszaboni Szerződést, valamint a Chartát a magyar jogalkotó a 2007. évi CLXVIII. törvénnyel ültette át a nemzeti jogrendbe,[6] és a vonatkozó rendelkezések hatályba lépését a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének időpontjára utalással határozta meg.[7] A törvény 1. számú melléklete tartalmazza a Lisszaboni Szerződés, 2. számú melléklete pedig a Charta hiteles magyar nyelvű szövegét. Ennek alapján 2009. december 1-je óta ezek a nemzetközi szerződések a magyar bíróságok által is kötelezően alkalmazandó jogszabályok.[8]

Mit jelent mindez? Kik és milyen körülmények között hivatkozhatnak a Charta rendelkezéseire? Azzal jár-e a Charta kötelező hatályának elismerése, hogy az abban foglalt jogokat az uniós polgárok bármilyen körülmények között érvényesíthetik? Védelmet nyújt-e például a Charta az indokolás nélküli felmondás olyan eseteiben, amikor magyar köztisztviselő magyarországi jogviszonya szűnik meg alapjog-ellenes módon? Változtat-e a helyzeten, ha az elbocsátott köztisztviselő várandós volt?

A Charta rendelkezéseinek az Unió elsődleges joga rangjára emelése,[9] valamint a magyar jogrendszerbe történő átültetése jelentős, mind az Európai Unió Bírósága[10] (a továbbiakban: Bíróság), mind a tagállami bíróságok jogalkalmazási gyakorlatára hatással bíró változás.

Publikáció: Az Alapjogi Charta alkalmazási köre II.

Dr. Varga Zsófia:
Az Alapjogi Charta alkalmazási köre II.
(Európai Jog, 2013/6., 12-22. o.)

 

Jelen tanulmány az Európai Jog előző számában „Az Alapjogi Charta alkalmazási köre I.” címen megjelent írás második része. A két részletben megjelenő esszé azt vizsgálja, hogy a Charta rendelkezései mennyiben vonatkoznak a tagállami aktusokra.

A dolgozat első fejezete az Charta alkalmazási körével kapcsolatos elméleti kérdések, második fejezete az uniós bírósági ítélkezési gyakorlat, harmadik fejezete pedig az esetleges jövőbeli megoldások elemzésével foglalkozik.

A tanulmány első része bemutatta a Charta alkalmazási körével kapcsolatos megszorító, valamint kiterjesztő megközelítésmódokat.

A jogirodalom, a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján, három csoportba sorolja a Charta alkalmazási körébe tartozó eseteket. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amelyekben a tagállami aktus az uniós jog végrehajtását vagy annak érvényesülését biztosítja. A második csoportba a Szerződésekben foglalt alapvető szabadságok tagállamok általi korlátozásának az uniós jog által megengedett esetei tartoznak. Az első két csoportba tartozó eseteket (a Wachauf, a Kücükdeveci, valamint az ERT ítéleteket) a tanulmány első része ismertette.

A harmadik csoportot azok az esetek alkotják, amelyekben a belső jogi szituáció és a tagállami aktus valamely egyéb kapcsolódási pontot mutat az Unió jogrendjével. E rész ezen ítéletek ismertetésével kezdődik.

Publikáció: Csatlakozhat-e az Európai Unió az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Európa Tanács-i Egyezményhez?

Egbert Myjer*: Csatlakozhat-e az Európai Unió az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Európa Tanács-i Egyezményhez? (MJ, 2007/3., 170-176. o.)

(AMSTERDAM)

Általános feltételek és gyakorlati kérdések

A) Bevezető megjegyzés

Amikor felkértek rá, hogy a fenti témáról tartsak előadást, még nem tudtam, hogy e területen milyen sok fejlemény történt. Mivel pedig a témával kapcsolatban eleinte felmerült összes gondolatommal már szakértői csoportok foglalkoztak – nálam sokkal kitűnőbb módon -, így annyit tehetek, hogy a már létező jogi dokumentumokról adok összefoglalót.

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránt benyújtott indítványok tárgyában – dr. Holló András, dr. Kukorelli István és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva alkotmánybírák párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bihari Mihály, dr. Erdei Árpád, dr. Holló András és dr. Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely szerint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alkotmányellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek önrendelkezési jogát azáltal, hogy nem teszi lehetővé számukra életük orvosi segítséggel történő befejezését, elutasítja.

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az VIII. fejezethez kapcsolódóan (VIII. Alapjogok, Alapjogi Charta és az Európai Emberi Jogi Egyezmény)

International Transport Workers’ Federation és Finnish Seamen’s Union kontra Viking Line ABP és OÜ Viking Line Eesti (C-438/05. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

NV Algemene Transport- en Expeditie Onderneming van Gend & Loos kontra Nederlandse administratie der belastingen (C-26/62. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Publikáció: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet: Gondolatok az Európai Unió alapjogi rendszerének metamorfózisáról

Alapjogvédelem és alkotmányozás szükségszerű összekapcsolódása az Európai Unióban

Az alapjogok védelme jelenleg az Európai Unió egyik legfontosabb legitimációs kérdése. Nem véletlen, hogy az Európai Unió jövőjének jogi kereteit megtervezni hivatott, 2002. február 28-tól működő Európai Konvent1 II. számú munkacsoportja éppen az alapjogok jövőbeni szerepéről és helyéről köteles javaslatot készíteni. A Konvent az integráció történetében a második ilyen, konvent-szerűen, tehát reprezentatív és demokratikus elvek szerint összeállított és ilyen elvek szerint működő jogszabály-szövegező testület.

A Tanács 1/2003/EK rendelete

A Tanács 1/2003/EK rendelete

(2002. december 16.)

a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[3],

1999. évi XL. törvény

1999. évi XL. törvény

a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.05.01 -)

1. § Az Országgyűlés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája címet viselő, Strasbourgban, 1992. november 5-én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: Karta) e törvénnyel kihirdeti.

(A Magyar Köztársaság megerősítési okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács Főtitkáránál 1995. április 26-án megtörtént).

2002. évi VI. törvény

2002. évi VI. törvény

(Hatályos állapot: 2002.05.01 -)

az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről [1]

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel hirdeti ki. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 2002. január 9-én megtörtént)

1999. évi XXXIV. törvény

1999. évi XXXIV. törvény

az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről [1]

(Hatályos állapot: 1999.03.31 -)

1. § Az Országgyűlés az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményét e törvénnyel kihirdeti.

(A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 1995. szeptember 25-én megtörtént.)