Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye

(Hatályos állapot: 2012.01.01 -)

(2011. április 25.) [1]

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

1949. évi XX. törvény

1949. évi XX. törvény

(A jogszabály 2012. 01. 01-jén hatályát vesztette)

a Magyar Köztársaság Alkotmánya [1]

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE [1]
AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják államaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

(2008/C 115/01)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

PREAMBULUM

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÍRORSZÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE [1]

Európai Bírósági ügyek az I. fejezethez kapcsolódóan

Európai Bírósági ügyek az I. fejezethez kapcsolódóan (I. Bevezetés: az Európai Unió alkotmányos jelentősége)

Gerhard Köbler kontra Republik Österreich (C-224/01. sz. ügy)

KATTINTSON IDE AZ ÜGY RÉSZLETEINEK MEGTEKINTÉSÉHEZ

Publikáció: Rekviem a magyar alkotmányjogért

Dr. Sári János: Rekviem a magyar alkotmányjogért*

(A csatlakozás után)

[Megjelent a Magyar Jog 2005/7. számában, 385-393. o.]

„…és lehull nevedről az ékezet.”

(Márai Sándor)

A magyar alkotmányjog, illetve az alkotmányos élet egésze történelmi léptékű átalakulását éli meg az Európai Unióhoz történt csatlakozás nyomán. Olyan horderejű változásokról van szó, amelyeknek jelentősége a magyar alkotmánytörténet korszakos fordulópontjaihoz mérhető: az Arany Bullához, Werbőczy Hármas Könyvéhez, a Pragmatica Sanctiohoz, az 1790 évi XI., XII. tc.-hez, az 1848. évi áprilisi törvényekhez, a Kiegyezést „hozó” 1867. évi XII. törvényhez, az első világháborút követő közjogi provizórium törvényeihez, a köztársasági államformát bevezető 1946. évi I. törvényhez; s a radikális irányváltást jelentő szocialista 1949. évi XX. törvényhez, majd az ezt száznyolcvan fokos fordulattal „korrigáló”1989. évi XXXI., illetve 1990. évi XL. törvényekhez, s az ezeket követő alkotmánymódosításokhoz.

Publikáció: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (II.)

Dr. Blutman László–Dr. Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (II.)

[Megjelent az Európai jog 2007/4. számában, 14-28. o. ]

A tanulmány első részében elemeztük, hogy a magyar Alkotmánybíróságnak milyen lehetőségei vannak a közösségi jog feltétlen érvényesülését előíró elsődlegesség elvének1 alkotmányi szintű kezelésére. Amellett érveltünk, hogy az Alkotmánybíróságnak az alkotmányi normákkal szemben meg kellene tagadni a közösségi jog abszolút, de el kellene ismeri annak relatív elsődlegességét, mivel vannak a jogállamiság lényegét képező olyan alkotmányi elvek és értékek (az Alkotmány közösségi jog által érinthetetlen normái), amelyekkel szemben az ellentétes közösségi jog nem érvényesülhet.2 A következőkben ezen érvelés következményeit vizsgáljuk konkrét eljárási helyzetek és normakonfliktusok szempontjából.

Publikáció: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (I.)

Dr. Blutman László–Dr. Chronowski Nóra: Az Alkotmánybíróság és a közösségi jog: alkotmányjogi paradoxon csapdájában (I.)

[Megjelent az Európai jog, 2007/2. számában, 3-16. o.]

A magyar Alkotmánybíróság előbb-utóbb eljut azokhoz az ügyekhez, ahol egyértelműen meg kell nyilatkoznia közösségi (uniós) jogi kérdések alkotmányi szintű kezeléséről, és meg kell határoznia az Alkotmány, az alkotmányi normák viszonyát e jogterülethez. A kétrészes tanulmány az alkotmánybírósági eljárás, az Alkotmány és a közösségi (uniós) jog összefüggéseiben vizsgálódik, célkeresztjében a közösségi jog elsőbbsége és az alkotmányvédelem doktrínái között felmerülő feszültség áll. Fel kívánjuk térképezni az alkotmányi és közösségi jogi normakonfliktusok feloldásának lehetőségeit, figyelembe véve az eddigi ügyekben tett megállapításokat is. Törekvésünk alapvetően a gyakorlati válaszkeresés. Ezt a válaszkeresést szükségszerűen átszövik horizontális és vertikális dogmatikai problémák, amelyekre védhető megoldást kell találni. Horizontális kérdés például az Alkotmány közösségi jog által érinthetetlen magvának meghatározása, az Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság hatáskörének elhatárolása, míg vertikális kérdés a közösségi jog elsőbbségi igénye az alkotmányi normákkal szemben.

Publikáció: Robert Schuman élete

Dr. Nemessányi Zoltán: Robert Schuman élete

[Megjelent a Európai jog 2003/1. számában, 37-40. o.]

A közelmúltban jelent meg az első magyar nyelvű tanulmány az Európai Unió egyik alapító atyjaként tisztelt Jean Monnet életéről1. Az integrációs szervezet másik megálmodója az a Robert Schuman volt, akinek részletes életrajza magyarul még nem került publikálásra. Jelen cikk ezt a hiátust szeretné kitölteni.

Robert Schuman nemcsak máig ható politikai szerepvállalása és új távlatokat nyitó célkitűzései miatt tarthat igényt méltatásra, hanem azért is, mert kivívta mind kortársai, mind az utána következő politikus-generációk őszinte tiszteletét és csodálatát. Francois Mitterand, későbbi francia elnök a következőképpen jellemezte őt: „Luxemburgban született, német katona volt, majd francia állampolgár lett. Két világháborút élt meg azok minden következményével. Olykor egészen biztosan úgy érezte, mintha kettészakították volna. Ezért törekedett egész életében arra, hogy az ellentéteket a megbékélés eszközével oldja fel. Szent ember volt, bár ő ebben kételkedne.” „Ez a szerény, tartózkodó és jóságos ember, akit az Istenbe vetett mélységes hite inspirált, amikor arra volt szükség, rendíthetetlen szilárdságról tett tanúbizonyságot. Közéleti emberként élete belső ritmusának engedelmeskedett, amely mentes volt a cselekvés izgalmaitól. Kabinetje tagjaként olyannak láttam őt, amilyen valójában volt: aki reggel korán kelt, az íróasztalán egyetlen papírlap nélkül, mindennapos hosszú meditációk után végezte munkáját, amelyet senki nem merészelt volna megzavarni.”2

Publikáció: Köddé fakult délibáb – a Cartesio ügyben hozott ítélet hatása a magyar polgári eljárásjogra

Dr. Osztovits András: Köddé fakult délibáb – a Cartesio ügyben hozott ítélet hatása a magyar polgári eljárásjogra

[Megjelent az Európai jog 2009/2. számában, 26-30. o.]

I. Bevezetés

„Az előzetes döntéshozatali eljárás a Közösségek alapítóinak egyik legjobb alkotó ötlete volt, ami sok tekintetben ragyogóan sikeres, bizonyára messze túlhaladva azok várakozásait, akik megalkották.”1 „A közösségi jog mai formájában, mint tagállamok szerte egységesen érvényesülő és elsődleges ius commune europaeum nem jöhetett volna létre az előzetes döntéshozatali eljárás nélkül.”2 „Ennek az eljárásnak kell biztosítania, hogy a közösségi jognak a Közösség minden tagállamában egyforma hatálya legyen. Ilyen módon meg kell akadályoznia, hogy a nemzeti bíróságok a közösségi jogot, annak alkalmazásakor különbözőképpen értelmezzék.”3 „Az EKSz. 234. cikkel bevezetett rendszer annak érdekében, hogy biztosítsa a közösségi jog egységes értelmezését a tagállamokban, közvetlen együttműködést hoz létre a Bíróság és a nemzeti bíróságok között egy, a felek kezdeményezésétől független eljárás keretében. Ugyanis az előzetes döntéshozatal iránti kérelem bíróságok közötti párbeszéden alapszik, amelynek az előterjesztése teljes mértékben a nemzeti bíróságnak az említett kérelem helytállóságára és szükségességére vonatkozó mérlegelésétől függ.”4

7/2005. (III. 31.) AB határozat

7/2005. (III. 31.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló, még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenessége előzetes vizsgálatára benyújtott indítványa alapján és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása tárgyában hivatalból eljárva – dr. Harmathy Attila alkotmánybíró párhuzamos indokolásával – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés 2004. szeptember 6-i ülésnapján elfogadott, Hágában, 1955. szeptember 28-án kelt Jegyzőkönyvvel módosított, a nemzetközi légifuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítése tárgyában, Varsóban, 1929. október 12-én aláírt Egyezmény módosításáról szóló, Montreálban, 1975. szeptember 25-én aláírt 4. számú Montreáli Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény 3. § (1) bekezdésének a “rendelkezéseit azonban 1998. június 14-étől kell alkalmazni” szövegrésze alkotmányellenes.

2. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapítja: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyűlés a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendeletet nem hozta összhangba az Alkotmánnyal. Az alkotmányellenes helyzet megszüntetése érdekében a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet teljes körű felülvizsgálata szükséges. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának – az Alkotmánybíróság e határozatában foglaltakkal összhangban – 2005. december 31. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

32/2010. (III. 25.) AB határozat

32/2010. (III. 25.) AB határozat

az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 3:87-3:89. §-ai alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában – dr. Bragyova András és dr. Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Balogh Elemér, dr. Kiss László és dr. Kovács Péter alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a mulasztás megállapítása iránti indítványt, mely szerint a jogalkotó nem rendelkezett az anyakönyvvezetők bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásában való közreműködése megtagadásának lehetőségéről.

3. Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat egyebekben visszautasítja.

5. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 3:87-3:89. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

1993. évi XXXI. törvény

1993. évi XXXI. törvény

az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről [1][2]

(Hatályos állapot: 2000.03.01 -)

(A Magyar Köztársaság megerősítéséről szóló okiratának letétbe helyezése az Európa Tanács főtitkáránál 1992. november 5-én megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Lévay Miklós, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

184/2010. (X. 28.) AB határozat

184/2010. (X. 28.) AB határozat

az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában – dr. Bihari Mihály, dr. Kiss László, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolásával – meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az “egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 8-12. §-a és 133. §-a alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket a hatálybalépésükre – 2010. október 1-jére – visszaható hatállyal megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság az “egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (2) bekezdésének a 2000. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett, a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény 11. cikkébe, mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az “egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” szóló 2010. évi XC. törvény 9. §-ának a 2009. évi VI. törvénnyel kihirdetett, Módosított Európai Szociális Karta 4. cikkébe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.