BH 2010.5.135

BH 2010.5.135 Az ügyvédi kamara köteles szárazbélyegzőt kiadni az európai közösségi jogászok számára is [1989. évi XI. tv. 89. §, Ütv. 89/K. §].

A Budapesti Ügyvédi Kamara (továbbiakban: Kamara) határozatával felperest a német ügyvédi kamara tagját, 2004. szeptember 20-ai hatállyal az európai közösségi jogászok névjegyzékébe felvette. Ugyanakkor a kamarai tagfelvételi eljárás során szokásos gyakorlattól eltérve, felperes részére szárazbélyegzőt nem adott ki.

Felperes 2005. június 17. napján kelt levelében kérte a Kamarát, hogy vagy adják ki a szárazbélyegzőt részére, vagy hozzanak fellebbezéssel támadható elutasító határozatot. A Kamara Elnöksége 2005. június 27. napján kelt határozatával a szárazbélyegző kiadása iránti kérelmet elutasította. Kifejtette, hogy minden olyan tevékenységet folytathat a felperes, melyet az ügyvédekről szóló 1989. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-a az ügyvédek számára lehetővé tesz, így okiratokat ellenjegyezhet és gumibélyegzőt is használhat minden olyan ügyben, ahol nincs kötelező jogi képviselet. Az ingatlan nyilvántartással kapcsolatos ellenjegyzéshez azonban szükséges a szárazpecsét, de azt kizárólag “ügyvéd” használhatja (a szárazbélyegzőn az ügyvédi anyakönyvi számot kell szerepeltetni).

BH 2011.4.120

BH 2011.4.120 A hulladék fogalmának értelmezése a vonatkozó uniós irányelvek tükrében [2000. évi XLIII. tv. 13. §, 14. §, 15. §]

A felperes általános jogutódja 2008. június 1. napjától a T. Kft.-nek (a továbbiakban: felperes jogelődje), amely társaság bazaltgyapot gyártással foglalkozott 2008. I. negyedévéig.

A felperes jogelődje 2006. január 10. napján együttműködési szerződést kötött a “Vulkánkomplex” termék gyártási és forgalmazási jogával, valamint a szükséges műszaki és kereskedelmi feltételekkel rendelkező E. Bt.-vel (a továbbiakban: Bt.) határozatlan időtartamra, évi kb. 5000 m3 bazaltfilc alapanyag átruházása tárgyában, meghatározva a felek kötelezettségeit, elszámolásuk módját. A “Vulkánkomplex” komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyében gyártóként feltüntetésre került többek között a felperesi jogelőd társaság, a Bt. és az engedély tulajdonosaként a B. Kft.

BH 2006.11.374

BH 2006.11.374 Az Európai Bíróság gyakorlata szerint az állami, illetve állami feladatot ellátó szervvel szemben hivatkozni lehet a közösségi irányelv elégségesen pontos és feltétlen rendelkezésére – További feltétel, hogy a bíróságot előzetes döntés kezdeményezésének kötelezettsége nem terheli, a vitatott rendelkezés egyértelmű, és annak alkalmazása a gyakorlatban kialakult [Alkotmány 2. § (1) bekezdés].

A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-ai 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, és főleg arra hivatkozott, hogy a 93/104/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit a magyar jog nem vette át, a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseinek pedig eleget tett.

BH 2008.11.309

BH 2008.11.309 Az önkormányzati tűzoltóságnál az a szolgálatteljesítési idő, amely 2004. május 1-jétől 2006. december 31-éig terjedő hétnapos időtartamokban a 48 órát meghaladja, túlszolgálatnak minősül [1996. évi XLIII. tv. 84. §, 93/104/EK irányelv, 2003/88/EK irányelv].

A felperesek hivatásos önkormányzati tűzoltóként állnak az alperesnél szolgálati viszonyban, a 24/48 órás váltásos munkarendben foglalkoztatott állományban.

2003. január 1-jétől a felperesek szolgálati időkeretét az alperes az 1/2003. számú intézkedésében a Hszt. 84. §-ára hivatkozással évi 117 szolgálati napban (2808 óra) állapította meg azzal, hogy az intézkedés visszavonásig érvényes. 2006. I. félévére az alperes az 1/2006., illetve 2/2006. számú parancsnoki intézkedéssel a szolgálatteljesítési időkeretet 1344,57 órában, 2006. II. félévre pedig a 3/2006. számú intézkedésével 1366,86 órában állapította meg. Az alperes az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot túlszolgálatnak tekintette.

BH 2007.3.105

BH 2007.3.105 Az élelmiszer-terméken fel kell tüntetni a gyártó vagy forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét is. A forgalmazó címeként a szűkebb értelmű postafiók megjelölése nem elegendő [2003. évi LXXXII. tv. 10. §].

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2005. február 2-án ellenőrzést tartott a felperesi társaság B., E. F. u. 2. szám alatt lévő élelmiszer jellegű áruházában.

Megállapította, hogy az üzletben forgalmazott egyes termékek címkézése nem megfelelő, mivel azokon nem volt a forgalmazó címe feltüntetve, ezt a postafiók száma nem helyettesíti. Míg más termékeknél azt állapította meg az ellenőrző hatóság, hogy azokon nincs feltüntetve a gyártó vagy forgalmazó neve és címe. A felperesi társaság ezzel megsértette az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 10. § (1) bekezdésének és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának és 17. § (2) bekezdésének az előírásait, ezért határozatával az Étv. 14. §-ának (1) és (3) bekezdései alkalmazásával 800 000 forint minőségvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben.

EH 2008.1819

EH 2008.1819 A kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel, kölcsön kamatának a jegybanki alapkamathoz viszonyított különbözete a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. Az adóalapot nem képező állami támogatás miatt 2004. május 1-je után nincs helye az általános forgalmi adó arányosítással történő megállapításának [1995. évi CXVII. tv. 72. § (1) bek.; 1992. évi LXXIV. tv. 38. § (3) bek.; 77/388. EGK számú Hatodik Irányelv 17. cikk (2) bek. a) pontja, (5) bek., 19. cikk].

Az adóhatóság a felperesnél 2001-2004 évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatban az adóhatóság a felperes terhére összesen 18 038 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 17 101 000 Ft-ot adóhiánynak minősített, javára 6 202 000 Ft adókülönbözetet írt elő, kötelezte 3 000 000 Ft adóbírság, 4 664 000 Ft késedelmi pótlék és 550 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére.

EH 2009.2001

EH 2009.2001 Az adólevonási jog korlátozása ellentétes a közösségi joggal [EU Hatodik Irányelv, 1992. évi LXXIV. tv. 36. §].

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2006. I. negyedévére vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként határozatával a felperes terhére 33 791 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely után 16 896 000 Ft adóbírságot és 1 789 000 Ft késedelmi pótlékot írt elő. A határozat indokolása szerint a Finnországban honos felperes adóalanyként 2006. január 27-én jelentkezett be, így az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 36. § (1)-(3) bekezdéseire figyelemmel a 2006. január 4. és január 25-i teljesítési határidőt tartalmazó számlák áfa-tartalmát jogtalanul helyezte levonásba.

A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy nem helytálló a felperesnek a közös európai hozzáadottértékadó-rendszert megalapozó 77/388/EGK Irányelv (továbbiakban Hatodik Irányelv) 17. cikk (2) bekezdés a) pontjára, és az Áfa. tv. 36. § (3) bekezdésének közösségi joggal ellentétes voltára való hivatkozása.

EH 2008.1800

EH 2008.1800 1. A munkaidő szervezésének egyes szempontjairól szóló közösségi normákkal nem ellentétes az ügyelet idejére a készenlét és a tényleges munkavégzés díjazását magában foglaló átalánydíjazás fizetése [Mt. 148. § (2) bekezdés; 93/104/EK irányelv; 2003/88/EK irányelv].

2. A maximális heti 48 órás munkaidőt meghaladóan elrendelt ügyelet idejére az orvosok számára az önként vállalt többletmunka esetére előírt magasabb ügyeleti díjazás jár [2003. évi LXXXIV. tv. 14. §].

A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét, amely arra irányult, hogy 2004. május 1-jétől kezdődően 2006. december 31-éig az alperes fizesse meg a rendes munkaidejüket meghaladóan ellátott ügyelet idejére a túlóra díjazás és az ügyeleti díj közötti különbözetet. Igényüket a 93/104/EK irányelvre, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 14. §-a és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezéseire alapították.

EH 2006.1442

EH 2006.1442 I. A bíróság előtt közvetlenül hivatkozni lehet az állami, illetve állami feladatot ellátó szervvel szemben a közösségi irányelv elégségesen pontos és feltétlen rendelkezésére.

II. A munkáltató létesítményében való jelenléttel járó ügyeleti időt teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni a munkaidő szervezése szempontjából [93/104/EK irányelv 2. cikk (1)-(2) bek.; 2003/88/EK irányelv 2. cikk (1)-(2) bek.].

A felperesek keresete arra irányult, hogy az alperes a rendes munkaidejüket meghaladó ügyelet teljes idejére rendkívüli munkadíjazást fizessen 2004. május 1-jétől a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 1993. november 23-ai 93/104/EK tanácsi irányelv, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény és az Mt. 147. § (1) és (3) bekezdése rendelkezései alapján.

BH+ 2008.9.423

BH+ 2008.9.423 A tűzoltók szolgálatteljesítési idejére is vonatkozik a maximális heti 48 órás munkaidő-mérték [Hszt. 84. § (2) bekezdés, 93/104/EK irányelv 6. cikk 2. pontja, 2003/88/EK irányelv 6. cikk b) pontja].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek hivatásos önkormányzati tűzoltóként állnak az alperesnél szolgálati jogviszonyban, 24/48 órás váltásos munkarendben foglalkoztatott állományban.

Az alperes az 1/2003. számú intézkedésében a Hszt. 84. §-a alapján a felperesek szolgálatteljesítési időkeretét 2003. január 1. napjától 117 szolgálati napban (2808 óra) állapította meg azzal, hogy az intézkedés visszavonásig érvényes. 2006. I. félévére a 4/2006. számú parancsnoki intézkedés a szolgálatteljesítési időt 1344 órában, 2006. II. félévére az 5/2006. számú intézkedés 1366 órában határozta meg. Az alperes az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot túlszolgálatnak tekintette.

EH 2008.1732

EH 2008.1732 2004. május 1-jéig a 2004 és 2005-ben a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatásáról szóló kormányrendeletek 1. § (2) bekezdés b) pontja és c) pontja szerinti juttatások egyedi termelési támogatásnak minősültek, melyhez kapcsolódóan az 1992. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Áfa. tv.) 38. §-a arányosítási kötelezettséget írt elő. 2004. május 1. után a 6. számú Irányelv 17. Cikkének (5) bekezdése, és 19. Cikke tiltotta – az ott felsoroltak kivételével – az adólevonási jog olyan korlátozását, mint amilyen a magyar Áfa. tv. 38. §-ban megfogalmazódott [251/2003. (XII. 23.) Korm. r., 7/2005. (I. 19.) Korm. r., 1992. évi LXXIV. tv. 22. §, 38. §, 77/388/EGK Tanácsi Irányelv 17. Cikk, 19. Cikk].

A II. r. felperesből 2004. szeptember 30-ai kiválás útján létrejött az I. r. felperes. Ezt követően a társaság kétféle tevékenységet végzett. Az I. r. felperes a hosszú távú jogszabályon alapuló és/vagy állami finanszírozást igénylő rekultivációs feladatokat, míg a II. r. felperes az egyéb vállalkozási tevékenységeket folytatta. A m.-i uránbányászat helyzetével kapcsolatos intézkedésekről a Magyar Köztársaság Kormánya 3119/1994. számú határozatában intézkedett és ebben rögzítette, hogy az uránbányászatban 1993. december 31-éig keletkezett baleseti járadékok és a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb kártérítési kötelezettségek finanszírozását a költségvetés 1994. január 1-jétől kezdődően átvállalja. Ennek fedezetét és technikai lebonyolítását a pénzügyi tárca végzi a gazdálkodó szervezet számára történő negyedévenkénti utólagos elszámolással.

EH 2008.1809

EH 2008.1809 2004. május 1-jét követően a részben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók – hathavi szolgálatteljesítési időkeretben – heti 48 órát meghaladóan teljesített szolgálata túlszolgálatnak minősül [Hszt. 84. § (2) és (4) bekezdés; 2005. évi CLXXIX. tv. 22. §; 93/104/EK irányelv 6. cikk 2. pont; 2003/88/EK irányelv 6. cikk b) pont, 17. cikk].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek hivatásos önkormányzati tűzoltóként állnak az alperesnél szolgálati jogviszonyban, 24/48 órás váltásos munkarendben foglalkoztatott állományban.

Az alperes az 1/2003. számú intézkedésében a Hszt. 84. §-a alapján a felperesek szolgálatteljesítési időkeretét 2003. január 1. napjától 117 szolgálati napban (2808 óra) állapította meg azzal, hogy az intézkedés visszavonásig érvényes. 2006. I. félévére a 4/2006. számú parancsnoki intézkedés a szolgálatteljesítési időt 1344 órában, 2006. II. félévére az 5/2006. számú intézkedés 1366 órában határozta meg. Az alperes az előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot túlszolgálatnak tekintette.

ÍH 2007.122

ÍH 2007.122 IDEIGLENES INTÉZKEDÉS UNIÓS JOGGAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN – JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ IDEIGLENES INTÉZKEDÉS – UNIÓS JOGGAL ELLENTÉTESNEK VÉLT JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSA FELFÜGGESZTHETŐ-E IDEIGLENES INTÉZKEDÉSSEL

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálásának szempontjai az Európai Unió irányelvének megfelelő jogalkotás elmulasztására alapított kártérítési kereset esetén (Pp. 156. §; Ptk. 339. §, 340. §, 341. §).

A felperes módosított keresetében az I. rendű alperes Magyar Államot a közösségi jog alapján 20 97 392 Ft kár és kamatai megtérítésére kérte kötelezni, mert álláspontja szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35-42. §-aiban foglalt, az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezések ellentétesek a Tanács 77/388/EGK számú, hatodik irányelvében foglaltakkal, mely az irányelv közvetlen hatályú és a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó. A Magyar Köztársaság európai uniós tagságának 2004. május 1-jei időpontjától kezdődően a felperes részéről megfizetett iparűzési adó a felperesnél kárként jelentkezik. A közösségi jog, valamint a Ptk. 341. § (1) bekezdése alapján kérte azt is, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a további károkozástól, ennek keretében a II. rendű önkormányzat és a III. rendű főjegyző alpereseket attól, hogy a Htv. 35-42. §-aiban, valamint 21/1991. (IX. 5.) számú Főv. Kgy. rendeletben foglaltakat alkalmazzák. Másodlagosan – amennyiben a marasztalási keresetek nem teljesíthetők – annak megállapítását kérte, hogy a Htv. 35-42. §-ai, valamint a 21/1991. (IX. 5.) Főv. Kgy. rendelet ellentétesek a közösségi joggal, ezért azokra a II. és III. rendű alperesek a felperessel szemben semmilyen jogot nem alapíthatnak.

EH 2006.1568

EH 2006.1568 A szerződéseket, ügyleteket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. A nemzeti jogot a közösségi jog megvalósítására alkalmas módon kell értelmezni. A szolgáltatás helyes adójogi minősítése érdekében a terméket és tevékenységet, ezek lényeges jellemzőit együttesen kell megvizsgálni és értékelni [1992. évi LXXIV. tv. 15. §, 16. §, 15/A. §; 2003. évi XCII. tv. 1. §; 77/388. EGK Irányelv 9. Cikk, 28/b. Cikk].

A felperes fő tevékenységi köre: TEÁOR 7482-csomagolás. A felperes 2004. III. negyedévi általános forgalmi adó (továbbiakban áfa) bevallásában 115 000 Ft visszaigényelhető adót vallott, ennek jogcímeként az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 48. § (4) bekezdés a) pontját jelölte meg. A felperes bevallásában az Áfa. tv. területi hatályán kívül teljesítettnek minősülő szolgáltatásnyújtás adó nélkül számított ellenértékeként, valamint az Áfa. tv. 15/A. §-ában meghatározott, más tagállamok területén teljesített szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adó nélkül számított ellenértékként 9 700 000 Ft összeget szerepeltetett az ÁK 223729 és ÁK 223730 sorszámú számlákra alapítottan. Ezek a számlák áthárított adó feltüntetése nélkül kerültek kiállításra. A számlák kibocsátásának alapját a felperes és a Hollandiában nyilvántartásba vett adóalany, a C. BV között 2004. február 18-án megkötött bérmunkaszerződés képezte, amelyben a felperes bélyegek szortírozására, átcsomagolására vonatkozó tevékenység elvégzését vállalta.

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

143/2010. (VII. 14.) AB határozat

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányossági vizsgálata tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában – dr. Lévay Miklós, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.